A tatabányai középiskolás korosztály körében "Nagyvárosi fiatalok az
ezredfordulón" címmel másodszor végzett felmérést az ECHO Oktatáskutató Műhely.
Hasonló felmérésekre az ország más városaiban is sor került, így később összehasonlításra
is nyílik lehetőség, bár okkal feltételezhető, hogy a főbb tendenciák – legalábbis
a vidéki nagyvárosokban – mindenhol megegyeznek.
A kutatást végző szakemberek több érdekességre is felhívták a figyelmet. Így a társadalmi
mobilitással kapcsolatban egyebek mellett elhangzott: a vizsgáltak közül a fele
ugyanolyan, 11 százaléka alacsonyabb képzettségi szint, 43 százaléka magasabb
kvalifikáltsági szint felé tart, mint amelyen szülei vannak. Megfigyelhető, hogy a
teljesen képzetlen szülők gyermekei csak kis számban tanulnak érettségit adó intézményben.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők gyerekei, mivel az átlagosnál több
kulturális tőkével rendelkeznek, jobban meg tudnak felelni az elvárásoknak, ezért az
iskolákat ők tudják "használni" céljaik elérésére.
Az életmódra is kiterjedő vizsgálat megállapította: rendszeresen dohányzik a
fiatalok 29 százaléka, ez az érték 1998 óta 9 százalékkal nőtt. Alkalmanként dohányzik
további 12 százalékuk, és 38 százalék azok aránya, akik nemdohányzónak vallják
magukat, de már kipróbálták. Alkoholt 15 százalékuk nem kóstolt soha. A rendszeres
alkoholfogyasztók aránya (napi vagy heti rendszerességgel) legmagasabb a sörözőknél,
töményt és likőröket 100-ból 12 fogyaszt rendszeresen. A tatabányai diákok 5 százaléka
mindig, 24 százaléka pedig esetenként részegedik le az italozások során.
Nagymértékben nő az energiaitalok fogyasztóinak a száma is. A legális pszichoaktív
szereknél kevésbé elterjedt a kábítószerek fogyasztása. A kérdezettek 76 százaléka
gyakorlatilag elutasítja (ez az arány két évvel ezelőtt még 82 százalék volt!), és
nem is próbált ki semmilyen kábítószert. 9 százalékuk nem fogyasztott ugyan, de már
gondolt rá, hogy kipróbálja. Egytizedük egyszer már kipróbálta, fogyasztónak a
tatabányai diákok 5 százaléka minősíthető. Ugyanakkor a megkérdezettek 60 százaléka
ismer olyan fiatalt, aki kábítószert fogyaszt, és 29 százalékának a baráti körében
is van drogos. Minden negyedik tanuló személyesen ismer olyan fiatalt, aki kábítószert
árusít, 11 százaléknak a baráti körében is van ilyen.
A családdal kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderül: a többség hagyományos
értelemben vett családban él, 19 százalék a csonka családban élők aránya. Közülük
legtöbben az édesanyjukkal vagy hármasban, az anya új partnerével élnek.
A választott példaképek nagy többsége a közvetlen családból és ismerősi körből
kerül ki, vagyis a közhiedelemmel ellentétben nem feltétlenül külföldi sztárok a példák,
hanem körülöttük élő emberek.
A fiatalok a sikert elsősorban az anyagiakon, másodsorban a társas értékeken mérik.
A mozgalmak közül legtöbben az AIDS elleni harcban vennének részt, és a világbékéért
küzdenének, a melegek jogaiért folytatott küzdelem egyáltalán nem népszerű. A diákjogi
és a kötelező sorkatonaság elleni mozgalomhoz való csatlakozásban bizonytalanságot
tapasztaltak a kutatók.
A városuk vezetőit illetően 42 százalékuk bízik abban, hogy a városatyák jó munkát
végeznek, egyharmaduk pedig kételkedik ebben. Azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzatnál
mennyire ismerik és veszik figyelembe a fiatalok igényeit, kritikákat fogalmaztak meg.
A megkérdezettek tágabb környezetüket tekintve leginkább az osztályfőnökökben és
az iskolai vezetőkben bíznak, legkevésbé pedig a kormányban, a parlamentben és a pártokban.
2000. 10. 21. (IV/43)
