Nem vagyunk makulátlanok

A fertőzések szempontjából a legrázósabb helyszín a konyha

A Gallup felmérése 5 éve készült, de eredményei nagyrészt ma is helytállóak
– tudtuk meg a Higiénés Tanácsadó Szolgálat egyik illetékesétől. Szakértők
szerint a kezünknek óriási szerepe van a betegségek terjesztésében, éppen ezért
megdöbbentő, hogy a felmérés szerint az utcáról megérkezve a lakosság 68 százaléka
egyáltalán nem mos kezet, és takarítás, illetve szeméttel való foglalatosság után
is csak 54 százalékuk. Arról, hogy ezt antibakteriális vagy egyéb szappannal a legcélszer?bb-e
tenni, hosszú ideje nem tudnak a szakértők sem megegyezni. Egyesek az immunrendszer
gyengülésétől tartanak, mondván: a fertőtlenítőszerek gyakori alkalmazása csökkenti
a betegségekkel szembeni természetes ellenállást. Azonban mások szerint a higiéniát
nem lehet túlzásba vinni, és a betegségek megelőzéséért mindent meg kell tenni.
Arról, hogy a fertőtlenítőszerek intenzív használata hozzájárul-e az allergiás
megbetegedések emelkedéséhez, az orvos-szakértők véleményei szintén megoszlanak.
Egy nemrégiben végzett vizsgálat szerint – jóllehet, néhány szakszerűtlenül
bevizsgált szernek lehet ilyen mellékhatása – az allergiákért inkább a szerves
anyagok, a pollenek és a kipufogógázok okolhatók.

A konyha

A betegségek megelőzésében kimagaslóan fontos szerepet játszik a konyhai higiénia.
A Higiéniai Tanácsadó szakembere szerint még nem terjedt el a köztudatban néhány
idetartozó dolog. Mivel a baktériumok szaporodásának nagyon kedvez a nedves környezet,
a fertőtlenítésre, gyakori cserére különleges gondot kell fordítani a konyhai
mosogatószivacsnál, mivel a lemosott ételmaradványok, szennyeződések nyomán
szaporodó baktériumokat a szivacs következő használatakor átvihetjük egyik edényről
a másikra, megteremtve ezzel a keresztfertőzés lehetőségét. A szakember úgy látja,
sok háztartásban nem gyakorlat a külön vágódeszka használata a nyershúsok, a felvágottak,
a zöldségek és a kenyér számára, valamint ezek – különösen a nyershúsnak való
– rendszeres fertőtlenítése, cseréje. A hiányosságokat a

felmérés is alátámasztja, eszerint a háztartások 14 százalékában soha, semmilyen
fertőtlenítővel nem tisztítják a munkapultot, s a szemetes edényt 17 százalék
havonta vagy még ritkábban mossa ki. A hűtőszekrényt a háztartások negyedében kéthetente,
valamivel több mint felében havonta, a maradék ennél ritkábban tisztítja, pedig a
baktériumok a hűtőben sem pusztulnak el, csak szaporodásuk lassul le, ezért itt is
nagyon fontos a rendszeres fertőtlenítés! A fogantyú a kézzel való gyakori érintkezés
miatt külön odafigyelést igényelne.

A tisztálkodás

A felmérés szerint a lakosság 8 százaléka, tehát minden tizenharmadik ember napi
tisztálkodását rendszeresen lavórban végzi. Az emberek 51 százaléka mossa meg haját
hetente, s mintegy 10 százalék kéthetente, vagy havonta. A lakosság több mint 1/5-e
cserél ágyneműt ritkábban, mint kéthetente. 8 százalék egyáltalán nem porszívózik.
A mellékhelyiséget heti egy alkalomnál ritkábban tisztítja ki minden tizenharmadik
ember. Ezzel kapcsolatban a Higiéniai Tanácsadó munkatársa megjegyezte, hogy
tapasztalata szerint a WC-csésze takarításán kívül nagy figyelmet kellene fordítani
az ülőke, a lehúzó, továbbá a helyiség kilincsének fertőtlenítésére, valamint
a törölköző gyakori cseréjére és magas hőfokon való mosására. A nyilvános vécéknél
sok probléma forrása, hogy a WC-csészét és a mosdót ajtó választja el, amelynek
kilincsét gyakorlatilag mindenki szenynyezett kézzel kénytelen megfogni, így ennek érintése
egy fertőző beteg után a következő használóra potenciális veszélyt jelenthet.

A közösségi higiénés kultúra hiánya

Egy nemrégiben végzett, több országra kiterjedő felmérés során részletesen
megvizsgálták Magyarország, Törökország, Oroszország, Csehország, Szlovákia és
Lengyelország higiénés állapotát, körülményeit. Kiderült: a vizsgált országokban
a fertőző betegségek megelőzésében nagy szerepe lenne a nyilvános helyeken
(munkahely, étterem, óvoda, iskola) a higiéniai feltételek (papírtörölköző, folyékony
szappan, lábbal lehúzható WC stb.) javításának és azok rutinszer? használatának.

A szakemberek rendkívül fontos területnek tartják a háztartási higiénia körülményeinek
javítását is, különösen Törökország és Oroszország esetében. Magyarországon,
Szlovákiában és Lengyelországban az általános fejlettségi szint és a fertőzéses
megbetegedések száma egyaránt jóval kedvezőbb, mint Török- és Oroszországban, és
azt lehet mondani, hogy nagy vonalakban azonos a legjobb helyzetben levő csehországival,
mégis szükség van az otthoni higiéniai feltételek lényeges javulására. Ebben csak
Csehország a kivétel.

A több országra kiterjedő vizsgálat szerint Magyarországon a fertőző betegségek
terjedése leginkább a következő higiéniai hiányosságokra vezethető vissza (a
jelentőségüknek megfelelő sorrendben):

1. Tudatlanság az élelmiszerekkel összefüggő szabályokról, a személyi higiénia
és a közösségi higiénés kultúra hiányosságai,

2. a higiénés eszközök és műveletek hiánya a háztartásban,

3. a higiénés eszközök és műveletek hiánya a nyilvános helyeken (óvodák,
iskolák, munkahelyek, éttermek stb.),

4. a higiénés eszközök és műveletek hiánya az egészségügyi intézményekben,

5. az infrastrukturális szolgáltatások, lehetőségek elmaradottsága, különös
tekintettel egyes vidéki régiókra (szennyvízkezelés, szemétkezelés).

A Higiénés program első lépéseként elvégzett Gallup-felmérés sajnos igazolta,
hogy a lakosság higiénés tájékozottsága igen alacsony. A fenti problémák megválaszolására
jött létre a Higiénés Tanácsadó Szolgálat 1995-ben. Életre hívását az egészségügyi
és járványügyi kockázatok növekedése is indokolta. A Tanácsadó ingyen hívható a

06-80-200-016-os telefonszámon, ahol a legalapvetőbb, személyi higiénia területére
tartozó és a háztartásban felmerülő praktikus kérdésekre is szívesen válaszolnak.