hetilap

A mellrák kifejlődésében az örökletes tényezőknek igen nagy jelentőségük van. Dr. Vámosi Nagy István sebész, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa kérdésünkre kifejtette: azoknál a nőknél, akiknek a családjában három közeli rokonnál is előfordult a melldaganat, sokkalta nagyobb a betegség kifejlődésének a kockázata. Az ő esetükben indokolt a genetikai adottságok kivizsgálása. Ilyenkor az a kérdés: kimutatható-e a szervezetükben a BRCA1 vagy BRCA2 gén, mely úgy tűnik, szerepet játszik a mellrák kialakulásában.

Az, hogy az esetleges kedvezőtlen genetikai adottságok esetén valóban kialakul-e majd a rákbetegség, számos egyéb tényezőtől is függhet. A rák köztudottan civilizációs betegség, megjelenése a városi életmód 20. századi elterjedésével vált tömegessé. A mellrák kapcsán a főbb kockázati tényezők között emlegetik a zsíros, kalóriadús étrendet, a sugárterhelt környezetet, a nagyarányú légszenynyezettséget, az első szülés időbeli kitolódását vagy a szoptatás elhanyagolását. Az emlőrákos megbetegedések száma évről évre nő a fejlett világ országaiban (az EU-ban 157 ezer az évi regisztrált megbetegedések száma), miközben a korai felismerésnek köszönhetően az ebből eredő halálozások száma tőlünk nyugatabbra csökken – nálunk ez utóbbi is növekszik még, sajnos.

Bár szakmailag nincs egységes álláspont a kérdésben, a gyakorlati tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy a női hormont tartalmazó gyógyszerek – mint például a fogamzásgátlók vagy a klimax idején felírt hormontabletták – szedése és a mellrák kialakulása között feltételezhető összefüggés. Az ilyen jelleg? tabletták alkalmazásánál mindenképpen tanácsos az óvatosság, s ez a változó korban lévő nőknél különösen igaz, hiszen ők pont a rosszindulatú daganatok szempontjából kritikus életkorban kapják a hormongyógyszert. Az ő esetükben különös gondot kell fordítani a gyakori szűrővizsgálatokra, illetve a rendszeres önvizsgálatra. A szakemberek az emlőrák szempontjából a legveszélyeztetettebbnek a 40 év feletti korosztályt tartják, ezért ebben a korban a leghatározottabban javasolják az évenkénti mellrákszűrést. Magyarországon egy kormányrendelet kétévente ingyenes mammográfiás vizsgálatot biztosít a 45 és 60 év közötti nőknek.



Mammográfia és ultrahang



A statisztikák is azt mutatják, hogy jellemzően 45 éves kor fölött kezdődnek a mellproblémák, ami természetesen nem jelenti azt, hogy korábban nem fordulhat elő a betegség – állítja Dr. Vámosi Nagy István. Korai stádiumban a mellrák panasz- és fájdalommentes, éppen ezért nem lehet eleget hangoztatni a szűréseken való rendszeres részvétel és a folyamatos önvizsgálat fontosságát, hiszen ezáltal sok életet lehetne megmenteni, és sok csonkolást lehetne elkerülni. A mammográfiás berendezések röntgenfelvételt készítenek a mellekről, s akár 3-4 milliméteres elváltozásokat, csomókat is képesek észlelni, amelyek kézzel még nem tapinthatók. 

A mellrák diagnosztizálásában fontos szerepe van még az ultrahangos vizsgálatnak is. Ez főként a 40 év alatti nőknek ajánlott, mert ezáltal a szervezetet nem éri a mammográfiás vizsgálat során elkerülhetetlen, minimális sugárterhelés.



Rendszeres önvizsgálat



A nőknek meg kell ismerniük mellük formáját, jellegzetességeit, és azt folyamatosan ellenőrizve, vizsgálva saját maguk felfedezhetik a betegség korai stádiumát, s ezzel jó esélyt biztosíthatnak maguknak a teljes gyógyulásra. Rengeteg kiadvány, ismertető videoanyag készült az önvizsgálat módszereiről, melyek bárki számára hozzáférhetőek egyes civil szervezeteknél vagy az Országos Onkológiai Intézetben.

A melleket havonta, a két menstruáció közti időszakban érdemes megvizsgálni. Szappanos bőrön különösen jól kitapinthatók a csomós elváltozások, fölnyújtott karral a tükör előtt pedig jól megfigyelhető a mell alakja vagy annak változása.

Különösen figyelni kell:

– a mellben újonnan tapintható csomókra vagy keményedésre,

– a mell szokatlan keménységére,

– a mellbimbó behúzódására,

– a mell eltérő alakjára,

– a mellbimbón észlelhető elváltozásokra,

– a mellbimbóból szivárgó áttetsző vagy véres váladékra,

– a mellbimbón látható bőrelváltozásra, 

– a mellen tartósan jelenlévő vörös foltokra, 

– a csomók kialakulására a hónaljban.



Sebészeti és egyéb kezelések



A melldaganatok jelentős része jóindulatú. Az emlőben előforduló rendellenességek ciszták is lehetnek, és bár ezek jóindulatú elváltozások, mégis műtétileg el kell őket távolítani. A műtét típusa a betegség kiterjedésétől függ. A radikális mellamputációt napjainkban a rosszindulatú daganatok sem feltétlenül indokolják. Egyre nagyobb teret nyernek az úgynevezett mellmegőrző műtétek, melyek során a csomót és környezetét sebészeti úton eltávolítják, majd sugárkezelést és kemoterápiát alkalmaznak. A műtétek során rendszerint a hónaljban lévő nyirokcsomókat is kiveszik, majd a kimetszett daganattal együtt szövettani vizsgálatnak vetik alá. Ha ugyanis a daganat átterjedt a nyirokcsomókra, úgy nagyobb a kockázata a visszaesésnek és az áttétek megjelenésének. A későn felismert, nem műthető betegeknél sugárkezeléssel, hormonkezeléssel vagy citosztatikum adásával lehet befolyásolni a betegség előrehaladását és tüneteit. 

Kiegészítő kezelésként már világszerte elterjedt a taxánok használata, meghosszabbítva ezzel a túlélést, és jelentősen javítva az életminőséget is. A taxánokot, ami a daganatos sejtek osztódását gátolja, az európai tiszafa tűleveléből nyerik. 



Mikrohullám és radikalizmus



Rendszeresen hallani újabb és újabb elképzelésekről, módszerekről a mellrák leküzdését illetően. New Yorkban ez év júniusában jelentették be, hogy sikerrel vetettek be egy "csillagháborús" fegyvert a nőket fenyegető félelmetes ellenség ellen. Az MIT (Massachussets Institute of Technologie) bostoni laboratóriuma az amerikai légierő finanszírozásával használta fel az erősen koncentrált mikrohullámokat a daganat rákos sejtjeinek megsemmisítésére. Ezt a technológiát tíz éve eredetileg hadászati célokra fejlesztették ki, de mivel ott nem hasznosították, egy bostoni kutató a mellrák ellen vetette be a találmányt. A 20 perces mikrohullámú bombázást követően egy hét elteltével a daganatok mérete felére apadt.

Az Amerikai Onkológustársaság a közelmúltban szélsőségesen drasztikus javaslattal állt elő, mely szerint a veszélyeztetett nők minél előbb szüljenek, majd megelőzésképpen távolíttassák el a petefészküket és a mellüket. A javaslattal a magyar szakemberek nem értenek egyet, és persze az USA-ban sem fogadta osztatlan lelkesedés.



Harc a kór ellen



A mellrák elleni küzdelem mára igen széles körűvé vált: külföldön megasztárok adnak e célból jótékonysági koncerteket, s a legkülönbözőbb alapítványok révén óriási pénzösszegeket fordítanak a kutatásokra. Hazánkban többek közt a Primavera a Nők Egészségéért Program kezdeményezésére létrejött egy mobil mammográfiás szűrőállomás, amely most olyan településeket keres fel, ahol különben semmilyen lehetőség nincs a vizsgálatra.

Budapesten pillanatnyilag az Országos Onkológiai Intézetben, a IX. kerületi Mester utcai szakrendelőben, a II. kerületi Kapás utcai Mamma Klinikán, a Szent Margit Kórházban, a Péterfy Sándor utcai kórházban és a Szent János Kórházban végeznek rendszeresen mammográfiás mellrákszűréseket. 

További információkat lehet kérni a Mamma Klinikán, a 214-9713-as telefonszámon, az ultrahangos vizsgálatra pedig a 489-0696-os számon lehet bejelentkezni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek