Fried Péter. "Nemrég született meg a kis unokám. Remélem, ő már egy békésebb világban fog felnőni" Fotó: Somorjai L.
Exodus
Budapestre költöztem, felállítottuk az orosz alijázók kivándorlási hivatalát, a helyi Jewish Agencyt. Akkor éledt újra a magyar–izraeli diplomáciai kapcsolat is. Munkatársaink reggel négytől várták a Keleti és a Nyugati pályaudvaron a bevándorlókat, akik Oroszországból nem mehettek direkt Izraelbe, mert még nem volt repülőkapcsolatuk, és egyáltalán diplomáciai kapcsolatuk sem. De a peresztrojka már megindult, ezért kerestünk egy tranzitországot a hazatérő zsidóknak. Az akkori magyar kormány hajlandó volt beleegyezni, hogy az orosz zsidóság Magyarországon keresztül érjen Izraelbe. A másfél millió orosz bevándorlóból 421 ezren Magyarország segítségével jutottak ki.
Az 1994-ig tartó megbízásnak köszönhetően lezáródott egy szakasz az életemben. Szüleim holokauszt-túlélők voltak, de ötvennyolc családtagom elpusztult Erdély és Magyarország területéről. És ugyanarról a Keleti pályaudvarról, ahonnan annak idején elvitték őket, ugyanarról a pályaudvarról tudtam hazasegíteni nagyon sok "családtagot", hogy a legjobb kondíciók között érkezzenek haza, Izraelbe.
Az államelnöktől kitüntetést is kaptunk, mint igazi szolgálatért a haza érdekében.
Amióta az államunk létezik, nekünk rendkívül fontos a bevándorlás, az egyik legfontosabb projekt 1948 óta: fiatalítani is kellett az országot, meg a létszámot is növelni. Előzőleg négy és fél millió volt a lakosság, az oroszországiakkal tehát egyharmaddal nőtt.
Jöttek persze kalandorok is, de többségében tanult, jó szakemberek érkeztek. Egy részüknek az volt a célja, hogy megpróbáljanak továbbmenni Amerikába, Kanadába, más részük viszont tényleg cionizmusból jött. Natan Scsaranszkij például később miniszter is lett.
Az újonnan érkezőknek biztosítottak egy év tanulási időt, közben kaptak pénzt, lakást. A gyerekek azonnal iskolába mentek. Hirtelen több szimfonikus zenekar is alakult, mert nagyon sok zenész jött, lett opera, operett. De az oroszok mindannyian megmaradtak orosznak: oroszul beszélnek, tévéjük, újságjuk van, mindenhol orosz feliratokat látni.
Hogy a magyar zsidók miért nem jöttek ki tömegesen a 90-es évek elején? Az egyik ok a családi kötelék, amit nagyon nehéz elvágni, mert van a nagymama, van a mama, a gyerek és talán még a kutya. De van ennél komolyabb ok is: a magyar zsidóság a nyelvből él meg. A többség humán értelmiségi vagy vendéglátós, ügyvéd, orvos. Nagyon nehéz Izraelben egy idegen nyelvvel ugyanezt a nívót elérni. Próbálták.
2005. 11. 04. (IX/44)
