A vegyi anyagok jövobeni szabályozásáról, azaz a REACH jogszabálytervezetrol
legutóbb október közepén szavaztak az Európai Parlament képviseloi. A WWF (World
Wide Fund for Nature: Természetvédelmi Világalap) és számos természetvédelmi
egyesület által is támogatott program célja a vegyipar szabályozása. A regula a
zöldek elképzelése szerint kötelezné a gyártókat, hogy szavatosságot vállaljanak
az általuk eloállított vegyi anyagok biztonságos voltáért.
Az EU-ban 1981 óta engedélyezésre kerülo vegyi anyagokra vonatkozó szabályok
szigorúbbak, a régebb óta forgalomban levo vegyi anyagok szabályozása azonban
mindenképp módosításra szorul. A 21. század emberét körülvevo tárgyak nagyrészt
összefüggésben állnak vegyi anyagokkal, amerikai kutatások szerint azonban ezek
kiszabadulhatnak a termékbol, és a környezetet szennyezik. Közvetlenül a borön
keresztül, vagy a levegobol, közvetve a tápláléklánc alsóbb lépcsoibe beépülve
kerülhetnek az emberi szervezetbe a WWF szerint, ahol a borünk alatt, vagyis a
zsírszövetekben raktározódhatnak.
Az elektronikai termékek, égésgátlóval kezelt ruhák, muanyag eszközök,
ételdobozok, teflonedények, bútorok, és még hosszan sorolhatnánk, mi minden
tartozik a veszélyforrások közé. Hozzá kell tenni, hogy a kimutatott anyagok
milliomod-, billiomodgrammjairól van szó, a kutatás azonban nem terjed ki azok
hatására. Az aggodalmukat kifejezok szerint éppen azért minosülnek
veszélyforrásnak az ilyen vegyületek, mert nem bizonyított az ártalmatlanságuk.
A megoldást a természetvédelmi szervezetek a REACH-ben látják, mivel szerintük a
gyártói felelosség állíthatja csak meg ezt a folyamatot. Bár egyáltalán nem
garantálható, hogy a gyártók a kockázatot jelento vegyi anyagok helyett
biztonságosabb alternatívát tudnak majd felmutatni, Pál János, a Levego
Munkacsoport munkatársa úgy informált bennünket, hogy számos ilyen eset létezik
már, és a vegyipar szereploi közül többen élnek is vele. Terveik szerint a
nélkülözhetetlen anyagok alkalmazását továbbra is engedélyezné a törvény, ám
köteleznék vagy ösztönöznék a gyártót a folyamatos kutatásra-fejlesztésre, amely
lehetové tenné a vitatott anyagok mielobbi helyettesítését. Ugyanakkor a
termékek felhasználói is sokat tehetnek: például természetes alapanyagú
tisztítószerek, vegyszerek, légfrissítok, kozmetikumok használatával, a
lakóterükben minél több zöld növény elhelyezésével, melyek csökkentik a
levegoben levo vegyi anyagok mennyiségét.
A médiában megjelent hírek több esetben azt sugallták, hogy az élelmiszerek
vegyszerekkel vannak tele, így a WWF élelmiszervizsgálatra irányuló akcióját
néhány kutató pánikkeltésnek minosítette az elmúlt héten. Kérdésünkre Kiss
Mónika, a WWF Magyarország munkatársa elmondta, hogy a kockázati tényezokre
kívánták felhívni a figyelmet, ezért vizsgálták élelmiszerekben a vegyi anyagok
jelenlétét, mivel ez jól megragadható. A pandamacis szervezet 116 anyagot vett
górcso alá, ám elmondásuk szerint ez nem a gyártás során bekerülo anyagokat
jelenti, és különösen nem a sokak által sejteni vélt E-számokat. A nyomozás
brómozott égésblokkolókra, klórtartalmú növényvédo szerekre (például DDT),
fluorozott vegyi anyagokra, poliklórozott bifenilekre, ftalátokra vonatkozott. A
szervezet sajnálatosnak tartja, hogy az említett anyagokkal kapcsolatos döntések
során eddig nem vették figyelembe a különféle vegyi anyagok kombinált, alacsony
koncentrációjú, de hosszú távú szennyezo hatását. A vegyi anyagok egészségügyi
hatásaira vonatkozó kutatást a WWF, a Levego Munkacsoport és a Magyar
Természetvédok Szövetsége sem végzett, mert civil szervezetek nem illetékesek
ilyen tevékenységet folytatni.
2006. 10. 27. (X/43)
