Milyen védelmet kapnak az állampolgárok adatai a megfigyelt társadalomban?
Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman: – Az állampolgár jogosult
nyomon követni adatai mozgását: melyiket milyen célból kinek adják ki. Ez a
törvény. A gyakorlatban viszont bármelyik hatóságnál is érdeklődöm az adataim
felhasználásáról, egyszerű a válasz: a bűnüldözés vagy a terrorizmus elleni harc
érdekében használják. És ilyenkor még az a jogom sincs meg, hogy kérjem az
adataim helyesbítését vagy törlését.
Ez az információs önrendelkezési jog korlátozása.
– Az állampolgár tulajdonosa a saját adatainak, és akkor adja meg, amikor
akarja – ez az információs önrendelkezési jog. Ennek a korlátozása az, hogy
kötelező kiadnom az adataimat. Ma már nincs választási lehetőségem, hogy
hozzájárulok-e vagy sem, hiszen mindent figyelnek.
A megfigyelt társadalom talán legnyilvánvalóbb eszközei a közterületen
elhelyezett kamerák. Ezek használatát szabályozza törvény?
Németh Zoltán rendőralezredes, VIII. kerületi hivatalvezető: – A
rendőrségről szóló törvény szigorú e tekintetben is. Automatikusan nem készülhet
felvétel, csak akkor, ha rendőri intézkedés történik. Ebben rögzítik, hogy miért
volt indokolt a felvétel elkészítése, majd az anyagot egy-két napon belül egy
szakember értékeli. A felvételt legfeljebb hat hónapig lehet megtartani, de ha
előbb válik nyilvánvalóvá, hogy nem kapcsolódik hozzá semmilyen eljárás, akkor
kötelességünk a lehető legrövidebb időn belül megsemmisíteni. Ha eljárás indul,
és bizonyítékként felhasználják, akkor az érintett elé tárhatják a felvételt.
Úgy tudom, nem elégedettek a jelenlegi szabályozással.
– Így van. Azt szeretnénk elérni, hogy a Józsefvárosban felállított 96
kamera ne csak vakon pásztázzon, hanem miközben forog a tengelye körül,
másodpercenként készítsen felvételeket. Ezért valószínűleg a jövő év elején újra
kezdeményezzük a rendőrségi törvény módosítását. Kívánatos lenne az is, hogy a
jövőben több rendszer összekapcsolható legyen, és adott esetben egy központból
lehessen irányítani őket.
Péterfalvi Attila: – A kérdés az, hogy mivel tudják alátámasztani a
rendőrök a folyamatos kamerázásra vonatkozó tervüket. Az Alkotmánybíróság és az
adatvédelmi biztos szerint ez alkotmányellenes. Milyen alapon rögzítik a békés
járókelőket?
Németh Zoltán: – Az adatvédelmi biztos úr a szigorú európai
joggyakorlatra hivatkozik – én gyakorlati szempontokra hívnám fel a figyelmet:
van számos olyan egymozzanatos bűncselekmény, amit a kamerakezelő fizikailag nem
képes észrevenni, legfeljebb annak következményét. Ha viszont folyamatos a
képrögzítés, jogsértés esetén a kezelő észlelésétől függetlenül is lehetővé
válhatna a bizonyítás. A Fővárosi Önkormányzat és a Fővárosi Rendőrség 1998-ban
12 kamerát szerelt fel az igen erősen kriminalizált józsefvárosi területre,
ennek köszönhetően vissza is szorult a közterületi bűnözés. Ezt látva, a
Józsefvárosi Önkormányzat jelentős forrásokat áldozott, hogy minél több kamera
kerüljön felszerelésre. Azóta folyamatosan csökkent a bűnözés, jelentősen javult
a közbiztonság.
Péterfalvi Attila: – Ez mégsem megfelelő érv, mert nem annak van
bűnvisszatartó ereje, hogy felvesznek valakit a kamerákkal, hanem annak, hogy
szakember figyeli a monitort és irányítja az intézkedő rendőröket.
Elvonatkoztatva a kameráktól, tény, hogy a személyes adatokat sok esetben az
emberek számára láthatatlan módon, tudtunkon kívül gyűjtik és használják fel. Ez
törvényes?
– Önmagában az, hogy a tudtunkon kívül rögzítenek velünk kapcsolatos
adatokat, nem törvénytelen: a terror elleni harc jegyében például az internetes
levelezést, a távközlést, a bankkártyahasználatot is rögzítik. Ha például ön
kölcsönadja a bankkártyáját a feleségének, abban a pillanatban, hogy ő
használta, az ön mobiltelefonjára érkezik egy SMS, melyben szerepel, hogy milyen
bankszámláról, melyik bank automatáján keresztül, fizikailag hol, mennyi pénzt
vettek le. A megfigyelt társadalomban az a bizonyos jog, hogy dönthetek, kiadom
az adataimat vagy sem, nagyon kicsi térre szűkült.
Személyesen nagy szívfájdalmam, hogy annyit sem sikerült elérnünk, hogy a
marketing területén ne állítsák feje tetejére az önrendelkezési jogot.
Mire gondol?
– Az úgynevezett pozitív adósnyilvántartási rendszerre. Eddig csak a rossz,
a nem fizető adósokról vezettek listát, a legújabb cél már az, hogy mindenkiről,
aki hitelt vesz fel, készüljön ilyen adatbázis. Mivel azonban ezt nem lehet
kötelezővé tenni, a hitelintézetek olcsóbb hiteleket ajánlanak azoknak, akik
önként rendelkezésre bocsátják az adataikat a bázishoz. Szerintem ez
tisztességtelen, mert az embereket arra bírják rá, hogy mondjanak le fillérekért
alkotmányos jogukról.
Ki vagy mi gátolhatja meg azt, hogy bárki adatokat szerezzen rólam?
– A mi tevékenységünk ebben állna, de a mindenre kiterjedő kontroll egyre
inkább elhatalmasodik. A következő generációt sajnos úgy kell szocializálni,
hogy tudja, egy valódi valóságshowban él.
A munkájából kifolyólag el szokott gondolkozni azon, hogy hová fejlődik a
világ és a megfigyelt társadalom?
– Szokták mondani, hogy orwelli világban élünk. Én úgy gondolom, azt a
világot már jóval túlhaladtuk.
2006. 12. 07. (X/49)
