Ön már a hetvenes, nyolcvanas években bejárta Európát. Franciaország,
Németország, Norvégia éttermeiben öregbítette a magyaros ételek jó hírét. De a
leghosszabb időt az USA-ban töltötte.
– Valójában egy véletlennek köszönhetően jutottunk ki 1999 januárjában,
Jeszenszky Géza nagykövetté való kinevezésekor. A nagykövet vendégei számára
készítettem ételeket. Egy-egy fogadáson, főként magyar nemzeti ünnepekkor akár
négy-ötszáz vendég is megfordult nálunk. Sok 56-os magyart, de külhonban élő
grófokat, bárókat is vendégül láttunk. A nagykövetek vendégei között számos
amerikai híresség, közszereplő, politikai szereplő is előfordult. Laura Bush,
Colin Powell, Donald Rumsfeld felesége is.
Hogyan sikerült igazi magyaros ételeket főzni más földrészen termett
alapanyagokból?
– Ez nem volt egyszerű feladat. Egy hónapig kísérleteztem, mire megtaláltam
a tíz-tizenöt féle hagymából, hogy melyik alkalmas egy jó lecsó vagy pörkölt
elkészítéséhez. Csak a sárga héjú hagyma hasonlít a hazaihoz, de ez is édeskés
ízű, dupla adagra van szükség. Paprikából csak a kubai, paradicsomból pedig a
kanadai vált be. Piros- és tört paprikát Magyarországról vittünk ki. Oroszoktól
különböző bazárokban, piacokon azért beszerezhetők magyar alapanyagok. Néha még
szaloncukorra is sikerült rábukkanni, ami nagy dolog, mert Amerikában egyáltalán
nem ismerik. Száz kilométert autóztam azért, hogy húsz dekáért tíz dollárt
fizessek.
Fokhagymás lángos light
2006. 12. 21. (X/51)
