Fotó: Somorjai László
Ebben az évben is igazolódni látszik az a sokéves keserű tapasztalat, hogy a
vízbefúlásos esetek jelentős részét teszik ki azok a tragédiák, amelyek
bányatavaknál és mellékágaknál történnek. A napokban bekövetkezett tizenegy
esetnek több mint a fele is ilyen helyszínen történt. Egy úszni nem tudó
tizenhat éves fiatalember például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyékládházán
akkor vesztette életét, amikor ittas állapotban fürödni ment barátaival a közeli
bányatóba, egy másik esetben pedig a fuldokló társa segítségére siető férfi
lelte halálát a Csele-patakban, ahol egyébként már néhány nappal ezelőtt is
vízbe fulladt egy kisgyermek. Persze nem csak az ellenőrizetlen területek
veszélyesek: a tiszadobi és a sellyei strandon is történt haláleset, pedig ezek
fürdőzésre kijelölt partrészek.
Nem szükségszerű azonban a vízbefúlásos esetek ilyen nagy száma Fótos Csaba, az
ORFK Közlekedésrendészeti Osztályának kiemelt főreferense szerint. A szakember
lapunk kérdésére kifejtette: bár az elmúlt két hét tizenegy halálesete az előbbi
évekhez képest sajnos átlagosnak mondható, ugyanakkor rendre megismétlődnek
olyan „tipikus hibák”, melyeknek az elkerülésével csökkenhetne a hasonló
tragédiák száma. Ezekben az esetekben szerinte nem a jogszabályok, hanem az
egyéni felelősség, valamint a veszély felismerésének hiánya azok az okok,
amelyek végül a tragédiához vezetnek: „Nem tiltják a jogszabályok például, hogy
valaki tele gyomorral, felhevült testtel ugorjon a vízbe, mégis nagyon sok
esetben találkozunk ezekkel az egyszerűen elkerülhető körülményekkel” – mondta
el Fótos, aki a másik súlyos problémát az ittas állapotban való fürdőzésben
látja. Véleményét alátámasztja a rendőrség 2006-os statisztikája is. Ebből
kiderül, hogy az elmúlt évben összesen 192 ember fulladt vízbe, és ebből minden
negyedik volt illuminált állapotú. Elgondolkodtató továbbá, hogy 318 olyan
esetet regisztráltak, ahol vízből való sikeres mentés történt, és valószínűleg
még legalább ugyanennyi kimentés lehetett, amelyet nem jelentettek be.
A rendőrségi összesítésből kiderül az is, hogy a legveszélyeztetettebb
korosztályt a harminc éven felüli felnőttek, valamint a gyermekek jelentik, ezen
belül is túlnyomórészt a férfiak, fiúk: a vízbe fúltak mindössze egynegyede nő.
Ennek legkézenfekvőbb magyarázata, hogy ugyan az emberek azért mennek ki a
strandra, hogy elfeledjék a mindennapi stresszt, a kötöttségeket, végre
kiengedjenek, de a vízben ez a mentalitás életveszélyes. Fótos Csaba szerint
általában a nyári szabadságok idején jellemző, hogy az emberek mindent elfeledve
vetik bele magukat a totális kikapcsolódásba, „a víz azonban az ember számára
egy idegen közeg, ezért jár sokkal nagyobb veszéllyel a vízparti kikapcsolódás”.
Ehhez jöhet a többi szerencsétlen körülmény: a túlzott önbizalom, a nagy hőség,
a napszúrás lehetősége, valamint a szívre leginkább káros hatást gyakorló
levegő- és vízhőmérséklet különbsége.
A Tiszai, a Dunai és a Balatoni Vízirendészet is folyamatosan próbál tenni az
évről évre rosszabbodó tendenciák ellen: megelőzési akciók keretében mutatják be
a fiataloknak a helyes fürdőzési szokásokat, ennek keretében pedig táborokban
előadásokat tartanak, rajzpályázatokat írnak ki, valamint szórólapokkal
próbálják tájékoztatni őket a fürdőzés közbeni helyes magatartásról. Fótos Csaba
elmondta azt is, hogy karitatív szervekkel, többek között mentőőrökkel is
együttműködnek a helyzet jobbítása érdekében. Legfőbb céljuk, hogy rábírják az
embereket és főleg a gyermekeket a fokozott óvatosságra.
2007. 06. 29. (XI/26)
