hetilap

Varró István

Tápiógyörgye a hazai sikertörténetek egyike. Ön mivel magyarázza?

– Azzal, hogy mindenekelőtt az emberek mentalitását akartuk megváltoztatni.
Az eddig negatívumként felfogott dolgokat a visszájára fordítva pozitívumokként
kezdtük el felfogni. Például sokan azon búslakodtak, hogy ezt a helyet alig
lehet autóval megközelíteni. Mi erre azt mondtuk: ez így van, legalább csendes
környék, milyen jó, nem? Elkezdtünk azokra a dolgokra építeni, ami van, és nem
azokkal foglalkoztunk, amik még nincsenek. Százötven pályázatot írtunk három év
alatt, amelyeknek körülbelül a fele nyert. A Leader Plusz 2005–2008 között zajló
vidékfejlesztési programra összesen kilencvenkét pályázatot adott be együtt a
négy régióbeli község: Újszilvás, Tápiószele, Farmos és Tápiógyörgye. Ebből
harmincat tápiógyörgyei helyi vállalkozók nyertek meg, köztük a méhészet, a
horgászegyesület, a savanyúsággyáros és a pálinkakészítő. Az önkormányzat minden
erővel segítette a civil pályázatokat – tulajdonképpen mi írtuk meg őket.
Kistérségi szinten összefogva, a helyi vállalkozók maximális bevonásával tudtuk
megnyerni a pályázatokat. Ez összesen harmincötmillió forint bevételt jelentett,
amit széles körű fejlesztésre fordíthattunk.

A lakosság elégedettségét mutatja, hogy Önnek 2006-ban nem volt ellenfele a
polgármester-választáson…

– Tény, hogy igyekeztünk hatékonyan együttműködni a képviselőtestülettel,
ráadásul látványos dolgokat csináltunk, előnyt kovácsoltunk az uniós
pályázatokból. Itt minden mindennel összefügg, semmit sem fejlesztünk öncélúan.
Kívül-belül felújítottuk az összes közintézményt, rekonstruáltuk a főteret,
megújult az iskola, a Faluház is, idősek otthonát építettünk, kerékpárutat
alakítottunk ki, volt fásítás, virágosítás. Fejlesztettük az infrastruktúrát is,
és belvízelvezető rendszert létesítettünk. A település szélén vadonatúj „ökoóvodát”
hoztunk létre – a település hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a
természetvédelemre, hiszen számos védett madár él a környéken. A Virágos
Magyarországért program megnyerésekor kaptunk kétmillió forintot virágra,
mellyel megújítottuk a faluképet. Büszkék vagyunk az erdei iskolánkra is, amely
nagy belföldi turisztikai vonzerőt jelent.

Úgy tűnik, a helybéliek jól érzik itt magukat, és nem vágynak Budapestre.

– Nézze, ez egy élhető falu lett mostanra, felzárkóztattuk a modern
elvárásokhoz. Nagy a közbiztonság, nyugalom és csend van, magas szintűek a
szolgáltatások, és Budapest vonattal könnyen elérhető. A fiatalokat is bevontuk
a legkülönfélébb fejlesztésekbe, foglalkoztatjuk őket, így érdekük lett, hogy
itt maradjanak.

Mi az, amire a legbüszkébbek?

– Gondolkodásmódot, szemléletváltást létrehozni a legnagyobb siker. Jó érzés
látni az eredményét annak, hogy miután elmondtuk az embereknek, miként tudjuk
együtt vonzóbbá és szebbé tenni a falut, ők teljességgel együttműködnek velünk.
Erre vagyunk a legbüszkébbek. A jó kommunikációhoz hozzátartozik, hogy van egy
helyi ingyenes újság, amit szinte mindenki olvas. Ez igencsak
közösség-összetartó erővel bír, hiszen ebből a lapból informálódhatnak
mindenről. Az egyik legnevesebb díjunk egyébként az Európai Falumegújítási
versenyen elért 2. helyezésünk.

Politikai beállítottságtól függetlenül, a Fidesz-éra vagy az MSZP-kormány
alatt kaptak több támogatást a céljaik eléréséhez?

– Politikáról nem beszélünk, számunkra a település és a kistérség a fontos.
Egyébként, mint a legtöbb faluban, a többség itt is jobboldali, de nem dobálták
meg Gyurcsányt, nem olyanok az emberek. Viszont Orbánt se dobálnák meg azok,
akik nem szeretik. Egyébként meg kell hogy mondjam, ellenzékiként több
pályázatot nyertünk a baloldal alatt. Tehát szerintem nem igaz, hogy politikai
hátszél kellene a sikerhez. A mi pályázataink időben bent voltak, jól voltak
megírva, ezért nyertünk. Mindegy, hogy melyik párt volt éppen kormányon.

Mit gondol, mi az oka, hogy több falu nem tudja véghezvinni a megújítást?

– Gyakori probléma, hogy ők sokszor egyszerűen rosszul írják meg a
pályázatot, rossz a költségvetésük, emiatt nem nyernek.

Mi az, amit a közeljövőben szeretnének elérni?

– Sikerre vinni a Leader Programot a Tápió-vidéken. (A leader szó jelentése:
közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében – a szerk.)
Számunkra az a legfontosabb, hogy még inkább egybekovácsoljuk a térséget: a
következő négy hónapban a helyi vidékfejlesztési tervet fogjuk kidolgozni. 2007
és 2013 között pedig új Leader indult, ezen már szintén dolgozunk.

Madarászok paradicsoma

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek