A levegő minőségéért döntően a szennyezőanyag-kibocsátás tehető felelőssé,
ezen túlmenően főként az időjárási viszonyok – napsütés, hőmérséklet, széljárás
– befolyásolják a szennyezettség mértékét – állította kérdésünkre dr. Páldy
Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) főigazgató-helyettese.
A légszennyezettség állapota nagyobb publicitást kapott az elmúlt hetekben,
jóllehet a levegő minősége nem változott különösebben, sőt, összességében
javulás volt tapasztalható a mért adatok tekintetében az elmúlt évek során. A
levegő állapota 2007 nyara óta került erőteljesebben a figyelem középpontjába
egy új szolgáltatás megjelenésével: ekkor kezdődött az uniós előírásoknak
megfelelően a levegő egészségi szempontok szerinti értékelése és az úgynevezett
egészségi index számítása az ÁNTSZ szakmai berkein belül.
Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat térképét tanulmányozva országosan egy
adat magaslik ki mindenhol a megengedett határértékek fölé. Ez a rejtélyes PM10,
amely – mint megtudtuk – a szálló port kódolja, értéke pedig még jó időben is
többnyire kirívó. A legveszélyesebb szenynyezőanyagnak éppen ez minősül,
ellentétben a közlekedési csomópontokban látható jelzőoszlopok egyéb adataival.
„Ami például a kén-dioxidot (SO2) illeti, e téren visszaszorulás tapasztalható
néhány éve a szén- és fatüzelés csökkenése miatt – mondja az OKI szakembere. –
Ám ahol ez a fűtés újra feléledőben van, ott az említett kémiai értékek
növekedése is mérhető.” A szálló por esetében országszerte erősödés figyelhető
meg, mivel ez kifejezetten közlekedés eredetű szennyezőanyag. A kipufogógázok,
az aszfalt porlása, az autógumik kopása és az ipari jellegű por adja a
kibocsátott mennyiség 60-70 százalékát, ellentétben az ülepedő porral, mely az
építkezések velejárója, és sokkal kevesebb kárt okoz az emberi szervezetben
nagyobb szemcsemérete miatt.
Páldy Anna főorvos asszony tájékoztatása szerint, míg a szálló por 2006-ban 163
napon haladta meg a megengedett 50 µg/m3-t, 2007-ben már csak közel 100 nap
„porosodtunk”. Az uniós direktívák azonban éves szinten a 20 mikrogrammos
értéket írják elő 2010-re, tehát két év alatt ki kell takarítanunk az országot,
ami nem lesz könnyű feladat. A por csökkentése egyrészt városépítészeti kérdés:
a szélcsatornák szabadon hagyásával megelőzhető a légszennyezés növekedése. Ide
tartozik a közlekedés átalakítása is, a nyugati országokban a körgyűrűk,
elkerülő utak építése hatékony megoldást jelentett a városon átmenő forgalom és
így a por csökkentésére. A bicikli- és tömegközlekedés népszerűbbé tétele és a
gépkocsik károsanyag-kibocsátásának fokozottabb ellenőrzése is fontos feladat.
Egészségünk érdekében pedig a forgalmas utak mentén való hosszabb időzést
érdemes elkerülni.
Az eddigi megfigyelések szerint a légszennyezettségnél a földrajzi elhelyezkedés
is sokat számít, az északi országok levegője sokkal tisztábbnak mondható, a
közép-európai régió már szennyezettebb, a déli országok lakói pedig a
legszennyezettebb levegőt szívják a kontinensen. Erre a meglepő tényre
magyarázatot ad, hogy a mediterrán országok vizsgált nagyvárosainak átszellőzése
földrajzilag nem megfelelően biztosított, ezért ha a szimatunk nem csal,
Budapesten tisztább a levegő.
Magyarországon belül a levegő tisztáságánál jelentős eltérés nem tapasztalható,
Budapesten persze rosszabb a levegő, mint azt sokan eddig is sejthették. Viszont
a főváros éppen huzatos elrendezésének köszönheti, hogy néhány órán belül ki tud
szellőzni kedvező széljárás esetén. Pécsett ezzel szemben gyakran rosszabb a
levegő az átlagnál, mivel a Mecsek a szellőzés útjában áll, de a legrosszabb
mért adatokkal a vidéki városok közül Putnok és Miskolc bír.
Porszem a szervezetben
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 1997–2005 között végzett felmérése
alapján szignifikánsan kimutatható, hogy a nagyforgalmú utak mentén élők
esetében gyakoribb az asztma, krónikus légcsőhurut előfordulása. Nemzetközi
vizsgálatok adatai is azt támasztják alá, hogy a rövid távú, magas szintű
porterhelés növeli az asztmás betegségek kialakulását, a szív- és érrendszeri
megbetegedések kockázatát. A szálló porral szemben magánemberként egyedül a
megelőzés vezet eredményre, az OKI szakembere szerint pormaszk vagy orrfilter
alkalmazása segíthet a veszélyes tartományba eső por kiszűrésére. Az új típusú
autókba beépített por-pollenszűrőt is sűrűbben érdemes cserélni.
2008. 02. 22. (XII/8)
