hetilap

A piacokon és a kertekben fellelhető, ehető növényeink nemcsak a szemnek és
az ízlelő­bimbóknak okoznak nagy örömöt, hanem arra is lehetőséget adnak, hogy
feltöltsük velük vitamin- és ásványianyag-tartalékainkat. Erre többek között
azért alkalmasak, mert felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat a
sejtjeink számára. Esetükben például nem kell attól félnünk, hogy a drágán
megvett étrend-kiegészítők hatóanyagai változatlan formában távoznak
szervezetünkből.

A most érő meggy többek között tartalmazza a B-vitaminok minden fajtáját, így
jótékonyan hat az emésztésre és az idegek működésére is. Ásványianyag-tartalma
(kalcium, kálium és magnézium) segíti a vér megtisztítását, és eltünteti az
erekben lévő lerakódásokat is, így a köszvénnyel küszködőknek is
megkönnyebbülést hozhat. Emellett igen jó antioxidáns hatású, az oxigén szabad
gyökökkel is hatásosan veszi fel a harcot. Fogyasztása akkor a leghatásosabb, ha
közvetlenül a fáról történik, mivel nem utánérő gyümölcsről van szó, és leszedve
hamarosan romlásnak indul.

A táplálkozástudományi ajánlások szerint naponta 40–80 dkg gyümölcs- és
zöldségfélét kellene fogyasztani – tájékoztatta lapunkat Szász-Győző Zsuzsanna.
A Magyar Dietetikusok Országos Szervezetének szakértője azt is feltárta, hogy
minél hosszabb ideig tartó hőhatásnak – azaz főzésnek, sütésnek – vetjük alá az
ételkészítéshez felhasznált nyersanyagokat, annál nagyobb vitaminveszteséggel
kell számolnunk. Ezért törekedjünk arra, hogy mindennap többször szerepeljen az
étrendünkben friss, nyers gyümölcs és/vagy zöldségféle. Érdemes előnyben
részesíteni a hazai, idényjellegű gyümölcsöket és zöldségeket. Ha módunkban áll,
elsősorban olyan élelmiszereket vásároljunk, amelyek előállításuk során minél
kisebb vegyianyag-felhasználásnak voltak kitéve.

Mindenképpen érdemes odafigyelni arra, hogy szervezetünk megkapja a szükséges
tápanyagokat, mert fizikai képességeinket (kitartás, ügyesség, fürgeség) és
szellemi aktivitásunkat (tanulási és emlékezőképesség, reakcióidő) csak ekkor
tudjuk maximálisan kihasználni. „Működésünkhöz” egyaránt szükségünk van a makro-
és mikrotápanyagokra. Az előbbiekhez tartoznak a nagyobb mennyiségben magunkhoz
vett fehérjék, zsírok, szénhidrátok, míg a mikrotápanyagok leginkább ismert
képviselői a vitaminok és az ásványi anyagok. Ezek – bár jóval kisebb
mennyiségre van szükségünk belőlük – ugyanúgy elengedhetetlenek.

A tipikus nyugati étrend legnagyobb veszélye a túltápláltság és az, hogy a
túlzott mértékű fogyasztás „üres kalóriában” gazdag, lebontott, finomított
ételekből történik. A liszt finomítása során például eltávolítják a gabonaszem
héját és csírakezdeményét, így többek között távozik a vastartalom és a
B1-vitamin több mint nyolcvan százaléka is.

Mai instant korunkban mindenki olyan élelmiszert vagy tablettát akar, amely
minden nélkülözhetetlen tápanyagot egyszerre tartalmaz. Ilyen azonban nem
létezik. Leginkább a családanyák odafigyelésére van szükség, ők tudják
elsősorban befolyásolni, mi kerül az asztalra. Hiszen a változatos, megfelelően
összeállított étrend fedezheti a szervezet vitamin- és
ásványianyag-szükségletét. Ennek az egyszerűnek tűnő elvnek a megvalósítása
azonban nem is annyira könnyű. A 2003–2004-es hazai Országos Lakossági
Egészségfelmérés (OLEF) alapján elmondható, hogy a nátrium­bevitel nők esetében
több mint kétszerese, férfiaknál több mint háromszorosa volt az ajánlott napi 2
grammnak. Káliumból azonban az ajánlott napi 3,5 grammnál átlagosan kevesebb
volt a fogyasztás, az átlag kalcium- és C-vitamin bevitel férfiaknál és nőknél
szintén egyaránt alatta maradt az ajánlott értéknek. Vasból a férfiak az
ajánlottnál többet, a nők viszont kevesebbet fogyasztottak átlagosan.

A különböző étrend-kiegészítő készítmények elsősorban olyan helyzetekben
jelenthetnek segítséget, amikor valamiért egyes vitaminokból és ásványi
anyagokból többre van szükségünk. A nem, az életkor vagy bizonyos állapotok (pl.
terhesség , szoptatás, hosszan elhúzódó lázas állapot, alultápláltság, fokozott
stressz, gyulladásos betegségek stb.) jöhetnek itt szóba, ám valamennyi esetben
szakember (orvos, dietetikus, gyógyszerész) bevonásával, az általuk
meghatározott mennyiségben és ideig tanácsos fogyasztani a szereket.

Egyre gyakoribb, hogy az emberek tablettákat használnak táplálkozási
fogyatékosságaik pótlására, ráadásul gyakran alkalmazva a „minél több, annál
jobb” elvet. Pedig a modern kutatások igazolják Paracelsus régi megállapítását,
hogy „a dózis határozza meg azt, hogy mi a méreg”. Szász-Győző Zsuzsanna
elmondása szerint például sportolóknál, testépítőknél gyakran lehet találkozni
az étrend-kiegészítők túlzásba vitt fogyasztásával. A különböző vitaminok és
ásványi anyagok indokolatlan bevitelének számtalan káros következménye lehet. A
nagy mennyiségű kalcium székrekedést válthat ki, ronthatja a vas felszívódását,
és vesekő kialakulásához vezethet. Az ajánlottnál tartósan nagyobb vasbevitel
kedvezhet különböző baktériumok elszaporodásának, s ezáltal növelheti a
fertőzések veszélyét. Egy finnországi – harmincezer emberen végzett – vizsgálat
szerint a béta-karotin és az E-vitamin ajánlott mennyiségének többszörösét
rendszeresen fogyasztók körében megnőtt a tüdőrák és a szív- és érrendszeri
betegségek előfordulásának aránya.

Tiltott szerek

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek