A késelések legnagyobb hányada Londonban, tizenévesek között történik. A
növekvő erőszak két hete nemzetközi üggyé vált, amikor két francia egyetemista
esett egy brutális rablógyilkosság áldozatául. Az elkövető egy 16 éves fiú volt.
A rendőrség a késeléseket már nagyobb problémának tartja a terrorizmusnál, ezért
egy 75 főből álló különleges csoportot hoztak létre a bűnözők megfékezésére.
A legutóbbi, múlt csütörtöki londoni késelés áldozata 18 éves volt, elkövetője
16. A hasba szúrt fiatalembert súlyos állapotban szállították kórházba, de az
orvosok már nem tudták megmenteni az életét. Csak júliusban hatan haltak meg
ugyanígy: egy 16 éves fiú, aki a barátját védte meg egy pub előtt, aztán egy 34
éves férfi, majd egy 16 éves fiú következett, aki egy leszámolás áldozata lett.
Ezután két 23 éves francia biokémikus vendéghallgatót 230 késszúrással
mészároltak le, majd jött a múlt heti, 18 éves áldozat.
Ekkor jelentette be a brit belügyminiszter a késelések miatt hozott bűnügyi
reformokat. Egyebek mellett a késsel fenyegetőző fiatalokat két-három hétre
börtönbe zárnák. Azoknál pedig, akiknél a mindennapossá vált motozáskor kést
találnak, sokkterápiát alkalmaznak: a kórházakban a késelések áldozataival kell
találkozniuk, illetve az elhunytak rokonait kellene meglátogatniuk, valamint a
késelés miatt bebörtönzött fiatalokhoz is elvinnék őket.
A brit belügyminisztérium csütörtökön tette közzé első részletes statisztikáját
a szúró-, vágó- és ütőfegyverekkel elkövetett bűncselekményekről. Az adatok
szerint Angliában és Walesben tavaly 22151 olyan esetet regisztráltak, amelyben
késsel támadtak emberre. A lista élén London áll 7049 esettel. Tavaly egész
évben 26 tizenévest késeltek halálra a brit fővárosban, idén július közepéig
21-et, és az elkövetők nagy többsége is tinédzser, nem egy esetben gyermekkorú
volt.
„Ahhoz, hogy megértsük a temérdek késeléses esetet, először meg kell ismerni a
zavarodott tinédzserek indulatos gondolkodásmódját” – mondta el Camila
Batmanghelidjh, a legnagyobb gyermekvédő szervezet, a Kids Company alapítója a
The Timesnak. Állítása szerint két típusú gyerek keveredik bele ezekbe az
esetekbe: az „utánzó” és a „kezdeményező”. A kezdeményező gyerek az erőszakot
otthonról hozza magával, az őt elhanyagoló és bántalmazó családból. A szerető
kapcsolatok hiánya miatt az agynak az a része sérül, amely az empátiáért felelős
és azért, hogy az illető előre lássa tettei következményeit. A traumatikus
emlékek mélyen az agy érzelmi központjában rögzülnek, és feldolgozatlanok
maradnak, ami a későbbiekben a helytelen viselkedést generálja, és rossz irányba
tereli energiáikat. Ezek a gyerekek nem képesek uralkodni az indulataikon. A
fiatalabb, megvert gyerekekben felgyülemlik a bosszú, és amikor idősebbek és
erősebbek lesznek, megtalálják az alkalmat arra, hogy a kiszolgáltatott
pozícióból „főnöki” pozícióba helyezkedjenek. Az a rögeszméjük, hogy az irántuk
kimutatott tisztelet elengedhetetlen. A divatos ruhák, bling ékszerek,
fegyverek, sőt az arc oldalára tetovált könnycsepp (ami azt jelenti, hogy már
ölt az illető), mind azt az üzenetet közvetítik, hogy „erőszakosan versenyképes
vagyok, ne próbálkozz velem, mert a bosszúm halálos lesz”.
A kezdeményező gyerekek arról számolnak be, hogy lenyugszanak, amikor
levadásszák a következő áldozatukat, nyugalmat tapasztalnak magukon, miután
megvertek valakit. A kutatások azt tanúsították, hogy ez a lehiggadás párhuzamba
hozható az agyukban felszabaduló kémiai anyagokkal. „Sok kezdeményező gyerekkel
beszéltem arról, hogy mi idézi elő a változást, mitől kattannak be – meséli a
szakember. – Azt látom, hogy az ideges gyerekek belehajszolják magukat egy agyi
kémiai elváltozás okozta őrjöngésbe, és ez idő alatt nem hallják és látják az
őket lenyugtatni szándékozó embereket. Azért nem szeretik, ha az áldozat
könyörög, mert a gyerekkorukra emlékezteti őket, amikor védekezni próbáltak, de
senki sem volt ott, hogy megvédje őket. A kegyetlen gyilkosságoknak többségére
ez a bizonyos bekattanás a magyarázat.”
Az utca atmoszféráját a kezdeményező gyerekek határozzák meg, befolyásolva az
utánzó típusú gyerekek viselkedését. Ez utóbbiak átlagos családból jönnek,
akiknek nem kellene erőszakosnak lenniük, de bele vannak kényszerítve az
agresszív viselkedésbe, hogy túléljék támadóikat. Az utánzó típusú gyerekeket
sok esetben bántalmazzák, és gyakran végig kell nézniük, ahogy a társaikat
megalázzák.
„A késelés arról árulkodik nekünk, felnőtteknek, hogy a gyerekek nem érzik
magukat biztonságban – mondja Camila Batmanghelidjh. A Kids Companynél azt
tapasztalták, hogy a sérült gyerekeket elsősorban biztonságba kell helyezni, 84
százalékuk ugyanis hajléktalan, 60 százalékuk nincs körzeti orvosnál
regisztrálva, sokan alultápláltak, és valamilyen fertőzésük van, mivel az
iskolakerülés miatt nincsenek meg az oltásaik. 83 százalékuk hozzá van szoktatva
valamilyen anyaghoz, melyet öngyógyításra használ, mert rosszul alszik és
rémálmoktól szenved. A szakemberek szerint időigényes kialakítani egy belső
szabályozó mechanizmust, de még mindig sokkal hatásosabb, mint a
megfigyelőkamerák vagy a börtön.