Első pillantásra valóban kecsegtetőnek tűnhet könnyed baráti csevegések keretében termékeket értékesíteni havi több százezer forintos jövedelemért, főnök és különösebb munkahelyi kötelmek nélkül.
A lehetőség kezdetben két hölgyet –szerzői nevükön Tari Tündét és Takács Tamarát – is alaposan megszédített. Mire észbe kaptak, a piramisrendszer már teljesen kiszipolyozta őket. Eltorzította személyiségüket, tönkrezúzta baráti kapcsolataikat, lenullázta anyagi és pszichikai tartalékaikat. Szinte egész életüket újra kellett kezdeniük, miután kiléptek a hálózatos rendszerben nyugdíj-előtakarékosságot és biztosítást értékesítő cég halálos öleléséből. Majd gondoltak egy merészet, és – a céget álnéven említve – 2007-ben papírra vetették számos tanulsággal szolgáló hányattatásuk történetét Az MLM rabszolgái voltunk című kötetükben.
Az egyetemista, televíziós szerkesztő Tündét, valamint a multinacionális cégnél dolgozó Tamarát például ugyanaz a férfi rángatta be a rendszerbe. És persze másokat is. Nem volt nehéz dolga: a jó kiállású úriembernek mutatkozó Krisztián a könnyű munka, hatalmas pénzösszegek illúziója mellett taktikaként módszeresen szerelmet színlelve, közös jövőt ígérve is kecsegtette a hálózatba beléptetett hölgyeket. A cég mindemellett a beetetéshez varázsszóként rendre egy reális problémát – méghozzá az összeomló hazai nyugdíjrendszer és a pár évtized múlva éhen haló nyugdíjasok rémképét – tárta a hallgatóság elé. Alternatívaként viszont 250 ezer forintos életbiztosítási és nyugdíj-előtakarékossági kötvényt ígértek, havi fix 20 ezer forintos befizetések mellett.
A hálózatépítés lehetősége csak ezután következett. A cég ugyanis az előtakarékosság mellé üzletet is kínált a fogyasztóknak. A séma: vásároltass még hat emberrel kötvényt, s hamarosan az alájuk épülő vásárlók munkájából élhet a hatos fogat elindítója. A szerzők tapasztalatai szerint az üzletbe csábítás többnyire kedélyes hangulatú összejöveteleken, spontánnak beállított üzleti beszélgetések keretében zajlott le. Bevett szokás volt a cégnél rendszeres kötelező tréningeken is részt venni. Ezeken az összejöveteleken – alkalmanként több tízezer forintos beugróért – hajnalig tartó fejtágítókon igyekeztek a hallgatóságot belelkesíteni. A valóság azonban ennél jóval kiábrándítóbb volt. A szerzők rendszeresen átélték, hogy a kötvénnyel és az évszázad üzleti ajánlatával felkeresett jelöltek közül tízből nyolcan keresetlen szavakkal hajtották el őket. A csalódások hatására sok értékesítő kilépett a rendszerből. A maradók ezzel szemben a rajtuk tollasodó, piramis csúcsán ülő vezetőktől rendre zsaroló hangvételű, arrogáns kioktatásban részesültek, úgymond motiválatlanságuk, hitetlenségük és a kitartás hiánya miatt. A hálózatba belépett emberek többségét egy idő után régi baráti körük is faképnél hagyta, mondván, kiütközött rajtuk az üzlet személyiségtorzító jellege és romboló hatása.
Hazánkban az MLM-hálózatok robbanásszerű elindulása a kilencvenes évek hajnalára tehető. Ekkor jelentek meg a piacon a busás mellékjövedelmet ígérő hálózatok. A cégek eleinte tisztítószereket, majd gyógyhatású, kereskedelmi forgalomban nem kapható termékeket és egyéb szolgáltatásokat értékesítettek, és hamar megjelentek a kedvezményekre feljogosító bevásárlókártyák is. Mivel a legtöbb hálózat motivációs rendszere az értékesítő által beszervezett dolgozó bevételeiből is jutalékot kínál, a piramisok tetején dolgozóknak egy idő után már munka nélkül is bevételt termel a rendszer. Igazából a beszervezettek pénze vándorol zsebből zsebbe, a termékértékesítés csak fedőtevékenység. Az MLM-rendszerek hitelességét gyakran maguk a forgalmazott termékek ássák alá: a Gazdasági Versenyhivatal tájékoztatása szerint évente két-három MLM-mel kapcsolatos ügyet zárnak le. Visszatérő probléma, hogy megtévesztő módon gyógyhatásúnak neveznek termékeket. Pár éve emiatt büntették meg az Aloe vera alapanyagú termékeket árusító FLP Kft.-t is, de a tetemes büntetések és a termékvisszavonások ellenére az MLM-hálózatok virágoznak Magyarországon.
2009. 01. 23. (XIII/4)
