Hazánkban összesen 49 szúnyogfajt tartanak számon, s közülük csupán néhány csípi az embert. Olyan hasznos szúnyog is van – mint a Balaton melletti árvaszúnyog –, amely nem bántja az embert, ámde remek haltáplálék. A szúnyogok áldozatukat szag, hőmérséklet, nedvesség, valamint a kibocsátott széndioxid segítségével találják meg. A kutatások szerint a vérszívók leginkább a „0” vércsoportú embereket és legkevésbé a „B” vércsoportúakat kedvelik.
„Szúnyogok is okozhatnak kifejezett bőrreakciót az arra érzékenyeknél. Ha olyan helyen van a csípés, ahol nagyon laza a kötőszövet, kifejezett duzzanat alakulhat ki: például szem alatti csípésnél. A vakarás miatt befertőződhet a terület, és egyeseknél kialakulhatnak bőrtünetek, sőt jóindulatú kötőszövetes daganatok is, melyek az évek alatt fokozatosan visszafejlődnek. A szúnyogok elleni védekezés ma leginkább emberre ártalmatlan kémiai szerekkel történik. A népi szokások szerint a citromfű- és mentacsokrok távol tartják a szúnyogokat, a csípés helyét pedig rögtön mézzel kell bekenni, és a viszketés perceken belül megszűnik” – mondta el dr. Battyáni Zita bőrgyógyász, osztályvezető főorvos a Heteknek.
A szúnyogokkal ellentétben a kullancsok mindenkit szeretnek: az utóbbi évtizedben sosem látott mértékben elszaporodtak, ellenállóbbak lettek, aminek legfőbb oka a klímaváltozásban keresendő. A kullancs tudományos neve „ixodes”, ez eredetileg ’ragaszkodást’ jelent.
Egy tavalyi rendelkezés szerint zöldövezetben tilos a kullancsok vegyszeres irtása. Ennek egyik oka, hogy a kullancs nem a fák lombozatán él: a talajközeli növényzet az igazi életközege, az árnyékos, hűvös és nedves csalitos cserjések, főleg vadcsapások.
„A WHO statisztikái szerint Európában az elmúlt három évben 15 százalékkal nőtt a kullancsfertőzések száma. Hazánkban is folyamatosan nőnek a fertőzött területek, de főleg a nyugati, délnyugati országrész az érintett. Átlagosan minden ezredik kullancs fertőzött az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó vírussal. Ám sokkal gyakoribb a Lyme-kórt előidéző baktérium. Ennek okát elsősorban a hanyag kutyaturizmusban látom, de az állatimport is felelős ezért a tendenciáért. Emiatt most egy új kullancsfaj is érkezett Franciaországból. Fontos lenne a ház körül élő állatok (háziállatok és a kedvtelésből tartott állatok) kezelése rendszeresen a kullancsok ellen” – monda el kérdésünkre dr. Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke.
„Védekezni elsősorban a forgalomban kapható kullancsellenes szerekkel lehet. Nagyon fontos, hogy zárt ruhát hordjunk, és a szabadban való tartózkodás után nézzük át alaposan magunkat – teszi hozzá dr. Battyáni Zita. – Ha kullancsot találtunk a bőrünkben, azonnal szedjük ki egy csipesszel. Meg kell fogni a kullancsot a potroha felett, közvetlenül a bőr felett, és csavaró mozdulattal kiemelni. Nem nagy baj, ha a feje beleszakad: vagy sima tűvel ki lehet piszkálni, mint a szálkát, vagy le kell fertőtleníteni, és két-három nap múlva kiesik magától. A kullancs helyét naponta Betadinnel le kell fertőtleníteni. Amennyiben a kullancs eltávolítása után két-három héttel fokozatosan növekvő piros folt jelentkezik, bőrgyógyászhoz kell fordulni, mert a kullancs fertőzött lehetett, és ilyenkor antibiotikus kezelés szükséges. Vírus okozta panaszok is jelentkezhetnek a kullancscsípés után két-három héttel. Ha fejfájást és lázat tapasztalunk, célszerű háziorvost vagy ideggyógyászt felkeresni” – tette hozzá a szakember.
Az ÁNTSZ Járványügyi Főosztályának helyettes vezetője, dr. Szolnoki István úgy tájékoztatott, hogy Magyarországon számos betegséget terjesztenek a kullancsok. Legveszélyesebb az encephalitis, a vírusos agyvelőgyulladás, melyet még a szabadon legelő háziállatok is megkaphatnak. A fertőzött kecske, tehén nyers tejének fogyasztói szintén megbetegedhetnek, közöttük akár tömeges járvány is kialakulhat. A másik betegség, amit kullancsok terjesztenek, jóval gyakoribb, elterjedtebb – a Lyme-kór vagy Lyme-borreliosis. Ezt a Borrelia burgdorferi nevű parazita okozza. A bejelentett esetek száma (évi 1600-1800) fokozatosan emelkedik, de az elterjedtségre pontos adat nincs, mivel a megbetegedések zöme nem kerül felderítésre. A harmadik betegség pedig, mely nem gyakori, de az utóbbi napokban nagy port kavart a médiában, az a kullancsok által terjesztett fonálférgesség. Ez alapvetően a házi- és a vadállatok megbetegedése, embernél ritkán fordul elő, de annál megdöbbentőbb klinikai tüneteket okoz.
Tévhitek a kullancsokról
1. A kullancsok a bőrbe fúródva azonnal fertőznek. Tény: A kockázat
4-6 óra után nő meg ugrásszerűen.
2. A kullancsok a fákról ugranak áldozatukra, így a kalap védelmet nyújt ellenük. Tény: A kullancsok többsége a fűszálak és a bokrok leveleinek fonákján várakozik legfeljebb 1-1,5 méter magasságban.
3. Ha jól felöltözünk, egyáltalán nem fér hozzánk a kullancs. Tény:
A legmegbízhatóbb védekezési módszert a testre permetezhető riasztószerek nyújtják.
4. A B-vitaminok riasztják a rovarokat. Tény: A vitaminok a vérszívókra egyáltalán nem hatnak.
5. Vigyázni kell, nehogy bőrünkbe szakadjon a kullancs feje. Tény:
A kórokozók java a rovar bélrendszerében és nyálmirigyeiben található. Ha csak a „feje”, azaz a szipókája marad a bőrünkben, a szervezet hamarosan magától ki is löki azt a bőrből.
6. A kullancs eltávolításának legbiztosabb módszere, ha zsíros krémmel kenjük be a vérszívót. Tény: Ilyenkor a rovar beleöklendezi kórokozókat tartalmazó nyálát a szervezetünkbe.
7. A Lyme-kór könnyen észrevehető, és gyógyulás után immunissá válunk ellene. Tény: A Lyme-kór akár évekig is lappanghat, ráadásul könnyen ki is újulhat. A betegség nagyon alattomos, védőoltás sem létezik ellene, ezért fontos, hogy hamar észleljük a tüneteket.
2009. 08. 19. (XIII/34)
