Bár a vízi torna története az ókorra nyúlik vissza, és már Aszklepiadész is szívesen alkalmazta a fürdőket, a módszer azóta terjed rohamosan, amióta amerikai. A vietnami háborúban lábsérülést szenvedett katona, Glenn McWaters, maga is a vízhez fordult segítségért, amikor orvosai már lemondtak gyógyulásáról. Saját medencéjében, egy általa alkotott különleges mellényben anélkül tudott futóedzéseket tartani, hogy ízületeit megterhelte volna. A gyógyulás olyan látványos és sikeres volt, hogy hamarosan terjedni kezdett a híre, és egy új sport született: az aquafitness. Eleinte a hadseregben terjedt, majd az egészségügy is átvette. Külföldön rehabilitációként is javasolják, sőt, a TB is támogatja a vízi tornát.
Aki ránézésre olyan komolytalan sportnak ítéli, amit csak nyugdíjas nénik és szívbetegek végeznek, és nem más, mint mentőmellényben kalimpálás a vízben, az nagyot téved. Az egyórás küzdelem a közegellenállással és a felhajtóerővel igen embert próbáló feladat. A speciális anyagból készült kellékek, mint a szivacssúlyzó, lábra csatolható szivacs és társaik, eleinte mintha kizárólag a bosszantásunkra lennének kitalálva. De bele lehet jönni. A foglalkozások mély, illetve sekély (140 centiméteres) vízben is történhetnek. A mély vízben tartózkodás sem igényel úszástudást, mert egy speciális, fűzőhöz hasonlító öv egyenesen tartja a törzset, és fenntartja a résztvevőket.
A feladatok nemcsak az állóképességet, hanem az erőt is fejlesztik. Javul a mozgáskoordináció, az egyensúlyérzék, a keringési rendszer edzettsége. Továbbá az aquafitness a megfelelő helyen formálja az alakot, és javítja a testtartást.
Hogy kiknek ajánlott? Mindenkinek, aki fitt szeretne lenni, de különösen ajánlott néhány speciális esetben, amikor szárazföldi sportok korlátozottan jönnek szóba.
A fogyni vágyóknak azért előnyös, mert az ízületeiket kevésbé terhelik, ugyanakkor a mozgás nagyon intenzív. Ráadásul edzők elmondása szerint a dundik gátlásai is feloldódnak a vízben, és nem érzik olyan kellemetlenül magukat, mint mondjuk egy konditeremben. Szintén az ízületkímélő hatás miatt javasolt ortopédiai műtéten átesetteknek, reumatológiai betegségben, illetve porckorongproblémákban szenvedőknek. Hátizom-erősítés miatt nyúlánk kamaszoknak és ülőmunkát végzőknek, a víz feletti pollenmentes levegő miatt allergiásoknak, a hidrosztatikai nyomás miatt visszereseknek, a sérülés minimális esélye miatt csontritkulásban szenvedőknek is javasolt. Speciális célcsoportot képeznek a kismamák, a vízben ugyanis kevésbé zötykölődnek, mint bármely szárazföldi sportág végzésekor, így kíméletesen át tudják mozgatni minden porcikájukat. Kevésbé hátráltat a megnövekedett testsúly, és a tipikus „kismamás” ízületi panaszok is javulnak.
2009. 10. 22. (XIII/43)
