Hollywood kortárs csillagai szokásos izgalommal és pomádéval billegtek a Los Angeles-i Kodak Színház tizenhét kilométer hosszú vörös szőnyegén. Az eseményt két színészveterán, Steve Martin és Alec Baldwin vezényelte le, amelynek során természetesen a poénok sem maradhattak el. Hogy felrázzák a puccos közönséget, James Cameront meglátván, a két műsorvezető gyorsan előkapta 3D-s szemüvegét, majd az Avatar említésekor egyikük rovarirtóval fújta le a számítógépes technológiával a képernyőkre csempészett, a filmből adoptált kis fluoreszkáló „bogarakat”. A legjobb sminknek járó díjat Ben Stiller navinak beöltözve, kék bőrrel, elálló fülekkel, sárga kontaktlencsével konferálta fel, majd adta át a díjat sajnálatára egy másik kozmosz-sztori, a Star Trek mozi sminkesének.
Idén tíz filmre bővült a mezőny, így az Avatar, a Becstelen Brigantyk, A bombák földjén (Hurt Locker), az Egek ura, az Egy lányról, A szív bajnokai (The Blind Side), a Precious, A Serious Man mellett a Fel! animációs film és a District 9 sci-fi is helyet kapott a „nagyok” között.
Tény és való, hogy az Oscar-kampányban már egy jó ideje az exházaspár James Cameron és Kathryn Bigelow versenye kötötte le az érdeklődők figyelmét, hiszen filmjeik 9-9 jelöléssel fej fej mellett haladtak. Másfél hónapja még szinte mindenki nyakát tette volna Cameron újabb meséjére, ám a fő esélyesnek tartott pandorás sztori mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, csak a legjobb látványért, az operatőri munkáért és a vizuális trükkökért kapott technikai Oscar-díjat. A gúnynevén „hupikék törpikék”-nek nevezett produkciót hazai pályán 6:3-ra verte Cameron volt neje a bagdadi bombaelhárítók mindennapjait feldolgozó A bombák földjén című, kis költségvetésű (500 millió dollár) alkotásával.
Ha már lúd, legyen kövér: a legjobb eredeti forgatókönyvért, a vágásért, a hangvágásért és a hangkeverésért járó aranyszobrocskák mellett a legjobb rendezőnek és a legjobb filmnek járó díjat is megkapta az első Oscar-díjas rendezőnő filmje, történelmet írva, no meg mosolyt fagyasztva ezzel volt férje arcára, aki – mivel még a színpadra sem került az est során – az idei díjkiosztón már nem ordíthatta magánkívül a mikrofonba, hogy ő „a világ királya!”, mint ahogy azt tette 1997-ben, a Titanicért kapott díjának átadásakor. Bár tény, hogy az eddig szerény, 22 millió dollár bevételt produkáló bombahatástalanítós akciófilm aligha tudja ütni a Cameron több mint 2 milliárd dolláros bevételt realizáló, kék lényes, technikai bravúrokkal tűzdelt alkotását.
El kell mondani azonban, hogy az iraki sztori sem volt botránymentes, egy jelenleg is aktív katona, Jeffrey S. Sarver főtörzsőrmester sérelmezi, hogy élettörténetét engedély nélkül használták fel a filmhez, évekkel ezelőtt ugyanis állítólag készült vele egy riport a Playboyban, melynek mondatai szerinte visszaköszönnek a filmben, így az Oscar-jelölések közepette kész beperelni a filmgyártókat. A díjözön után talán neki is leesik valami… Az Akadémia Oscar-lobbi szabályzatát is megszegte a rendezőnő társproducere, Nicolas Chartier, aki egy körlevélben kérte szakmabeli ismerőseit, hogy lobbizzanak az akadémiai tagsággal bíró kollégáiknál az Avatarral szemben. Ezzel a húzással azonban veszélybe sodorta a produkciót, kis híján kizárva azt az aranyszobros vetélkedőből, de végül csak őt zárták ki a gáláról.
Az európai nézők meglepetésére a lassú, de izgalmas argentin krimi, az El Secreto de Sus Ojos (körülbelül A titok a szemükben) kapta a legjobb külföldi filmért járó Oscart. A további jelentős díjakat a legjobb színész kategóriában Jeff Bridges (Crazy Heart) nyerte el egy lepukkant countryzenész alakításáért. Az örök jelölt (tizenhatszoros) Meryl Streepet utasította maga mögé Sandra Bullock, aki maga is meglepődött, hogy a szívhez szóló sportfilmben (A szív bajnokai) játszott anyaszereppel kiérdemelte a legjobb női alakításért járó szobrot.
A Quentin Tarantino nyolc díjra jelölt, a náci érában játszódó, megtorlós, Becstelen Brigantyk című filmjében tisztet alakító Christoph Waltz bizonyult a legjobb férfi mellékszereplőnek, női megfelelője, Mo’Nique pedig a Harlemben játszódó, halmozottan hátrányos helyzetű tinilány felkapaszkodását végigkísérő, Precious című filmben nyújtott alakításáért vehette át a díjat. A legjobb animációs film és a legjobb filmzene díját az aranyos luftballonos sztori, a Fel! érdemelte ki. A szintén esélyes, ám a kritikusok szerint túl könnyedre sikerült Egek ura tipikus menedzserbetegségben szenvedő George Clooney-jával az élen a hat jelölés ellenére üres kézzel térhetett haza az Oscar-gáláról. A tizenhat éves, szülei ellen lázadó tinédzserről szóló Egy lányról című alkotásnak és a District 9 című, Dél-Afrikában játszódó harmadik típusú találkozásos moziknak sem sikerült jelöléseiket díjakra cserélni.
2010. 03. 12. (XIV/10)
