A Naszály mészkőtömbje a Cserhát és a Börzsöny határán emelkedik ki környezetéből. A kelet–nyugati irányban húzódó hegy legmagasabb pontja a Naszály, csúcsa 652 méterrel a tengerszint és 300 méterrel a környező települések felett van. Egy hegyvidéket járó turista számára a legnagyobb kihívás többnyire a csúcsok meghódítása. Ezt a hegycsúcsot viszont nem a teljesítmény, hanem a fentről elénk táruló panoráma miatt érdemes megmászni: a Cserhát, a Börzsöny és a Dunakanyar látványa felejthetetlen élmény!
A hegyet megközelíthetjük Kosd település vagy Szendehely-Katalinpuszta felől. Választhatjuk a nagyon meredek északi vagy déli utakat, de ezek leküzdése komoly fizikai felkészültséget igényel. Próbálkozhatunk a lankásabb keleti és nyugati gerincen, bár itt is elkél a jó kondíció, és tehetünk a Naszályon hosszabb-rövidebb, az előzőeknél lényegesen kényelmesebb körutat is. Családoknak, kisgyermekekkel kirándulóknak bátran ajánlom a Gyadai-tanösvény bejárását: viszonylag könnyű útvonal, sokféle látnivalóval és érdekességgel, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A 2A főútról Katalinpusztánál térjünk le a hegy irányába, és hagyjuk az autót az úttól úgy egy kilométerre lévő erdészház előtt, ahol kiépített parkoló és pihenőhely várja az érkezőket. A tanösvény kezdetén elhelyezett tájékoztató táblát figyelmesen olvassuk el, akasszuk nyakunkba a távcsövet, fényképezőgépet, és vágjunk neki!
Ahogy egyre beljebb jutunk az erdőben, lassan elhalkul a forgalmas főút zaja, és körülvesz bennünket a tavaszi erdő zsongása. Utunkat végigkíséri a cinegék sokszínű hangja, a csilpcsalp füzikék kiáltozása, a csuszkák füttyögése, az erdei pintyek dallamos éneke, tetézve mindezt a vörösbegyek lágy trilláival. Hallhatjuk a harkályok kacagó kiáltását, és ha figyelmesen járjuk az erdőt, láthatjuk hullámos röptüket, és megfigyelhetjük akrobatikus mozgásukat is a függőleges fatörzseken. Időnként felénk hozza a szél az egerészölyv vijjogó kiáltását: a többnyire sasnak vélt ragadozó méltóságteljesen vitorlázik, vagy kényelmesen köröz az erdőirtások, rétek felett.
A lassan kizöldülő fák között járva lépten-nyomon az éledező természet szépségeibe botlunk. A salátaboglárka élénksárga szirmaival, a keltikék lila és fehér virágaikkal, a tavaszi lednek változatos színeivel, a réten pedig a lila ibolyák és a sárga virágú tavaszi kankalinok a kirándulás valódi színfoltjai.
A tanösvény öt kilométeren keresztül bemutatja a Naszályhegy növény- és állatvilágát, a területen folyó erdő- és vadgazdálkodást, a főbb természetvédelmi értékeket. A kezdetben erdőben, majd a Gyadai-réten vezető, könnyen követhető útvonal a természet látnivalóin kívül tartogat néhány meglepetést is. A mesebeli házikóra emlékeztető vadászház mellett az ösvény a Lósi-patakot övező nedves-mocsaras ligeterdőbe kanyarodik. A fából ácsolt pallósornak köszönhetően száraz lábbal járhatjuk végig ezt az izgalmas szakaszt.
A tanösvény felénél letáborozhatunk: az Óriások pihenője kényelmes padokkal, asztalokkal, tűzrakó hellyel várja a kirándulókat. A pihenő után újabb izgalmakra számíthatnak a kisebbek: átkelés a hintahídon, egyensúlyozás a keskeny pallókon. A patakot elhagyva az út hamarosan visszavezet az erdőbe, ahol rövid gyaloglás után a tanösvény legnagyobb látványosságához, a függőhídhoz érkezünk.
A mély szurdokvölgy fölött átívelő harminc méter hosszú hidat 2008 szeptemberében adták át a természetjáróknak.
A teljesen biztonságos, ugyanakkor kissé félelmetes függőhíd igazi csemege a kalandra és izgalmakra éhes, fáradhatatlan gyermekek számára. Érdemes itt egy kicsit elidőzni, hiszen a nagyvárosi ember ritkán kerül ilyen vadregényes környezetbe. A híd előtt és után meg kell ugyan másznunk néhány kaptatót, de ezután kényelmes ösvényen ereszkedhetünk le a tanösvény kezdőpontjához.
Kisiskolás természetjáróknak feltétlenül ajánlom az Ipoly Erdő Zrt. honlapjáról letölthető, néhány oldalas munkafüzetet: ennek segítségével sokat tanulva járhatják végig a tanösvényt. A kis kirándulók így észrevétlenül amatőr természetbúvárokká is válhatnak.
2010. 04. 23. (XIV/16)
