Az amerikai kutatásban részt vevők, akiket az ezredforduló lányainak neveztek el, olyan huszonkettő és harmincöt év közötti nők voltak, akik teljes munkaidőben dolgoznak. Az online felmérés eredményei jól rávilágítanak arra, hogy a most huszonéves hölgyek nem gondolkoznak kizárólag a fényes, virágzó karrierben, de nem is szeretnének csak háziasszonyként otthon a háttérben tevékenykedni, hanem a kettőt egyszerre tervezik megvalósítani.
A megkérdezettek 94 százaléka gondolja azt, hogy képes egyensúlyt teremteni a karrier és a családi élet között. A válaszadók egy része azt hangsúlyozta, hogy olyan munkát szeretne végezni, „amellyel nyomot hagyhat a világban.” Arra a kérdésre, hogy a házasság meggátolná-e őket ebben a célkitűzésben, csupán 12 százalék válaszolta azt, hogy igen. További 19 százalék a szülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseket tartotta aggasztónak, valamint 30 százalék a férfi-női fizetésekben megnyilvánuló különbségeket jelölte meg problémaként. Az 1980 után születettek jelenleg egyébként a foglalkoztatottak egyharmadát teszik ki az Egyesült Államokban.
Dr. Utasi Ágnes szociológus a magyarországi helyzettel kapcsolatban újságunknak azt nyilatkozta, hogy rétegenként eltérőek a karrierrel és a családdal kapcsolatos elképzelések. Elmondta, hogy természetesen döntő többsége azoknak, akik alkotómunkát végeznek, és diplomát szereztek, szeretné kiteljesíteni a szakmai ambícióit is, míg vannak mások, akik egyéb életcélt szabnak meg maguknak. Véleménye szerint a nők nagy részének tudatában az autonómiához, a függetlenséghez már hozzá tartozik az, hogy a munka szférájában is karriert csináljanak. De nem mindenáron: ha nem kapnak olyan munkaterületet, amit szeretnek, nem feltétlenül ragaszkodnak a fényes karrierhez. A szociológus emellett azt emelte ki, hogy a mostani fiataloknál a gyereknevelés kérdése sokkal inkább előtérbe kerül, mint a szüleiknél. Amikor ők fiatalok voltak, sokkal többet dolgoztak, kötelező volt állandóan bent lenni a munkahelyeken, hogy meg tudjon élni a család, és ezért a legtöbb gyerek – legalábbis a városiak közül – úgy nőtt fel, hogy bölcsődébe, óvodába és napközibe járt.
Család és karrier
Sárosdy Eszternél, az ATV műsorvezetőjénél a gyerekek, a család mindig elsőbbséget élveznek a karrierrel szemben, de szerinte mindenképp a család előnyére válik, ha mindkét felnőtt sikeres a karrierjében.
Hogyan lehet összeegyeztetni a családot, a gyermeknevelést a karrierrel és a munkával?
– Az sok mindentől függ. A munkabeosztástól, a családtól, hogy ki miben vesz részt, és hogy van-e segítség – például nagymama –, aki néha elviszi otthonról a gyereket. Szerintem ma már nagyon fontos, hogy egy család ne csak egy lábon álljon, vagyis apuka és anyuka is dolgozzon, mert sohasem lehet tudni, hogy éppen melyiküknél fordul a kocka, melyikük esik ki hosszabb-rövidebb időre a munkából. (A számlák pedig akkor is jönnek, ha épp nincs munkalehetőség…) Ráadásul a családnak is jót tesz, ha mindkét felnőtt helytáll másutt is, kiteljesedik, emberekkel és családon kívüli problémákkal is találkozik, nyitottabbá válik. Persze az alapvető feltételek fontosak, hogy a férj is besegítsen a gyereknevelésbe, hogy legyen egy toleráns, megértő munkáltató, és nem árt egy-két nagymama sem. Ez a legnehezebb része, mert a nagymamák ma már mind dolgoznak vagy más városban élnek. Nekem nincs okom a panaszra, mert az említett feltételek szerencsére mind adottak.
Hogyan tudod beosztani az idődet, hogy mindenre jusson? Van erre valami általános recept?
– Nincs általános recept, fontossági sorrendek vannak. Ez pedig nagyon egyéni. Nekem mindig a gyerek, a család az első. Ha ők rendben vannak, a munkámat is jobban, nyugodtabban végzem. Gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Nehéz beosztani az időt, de mindig is nehéz volt, csak mindig más miatt. Racionalizálni kell, van, amit telefonon is el lehet intézni, a vásárlást egyéb ügyekkel is össze lehet kötni, lehet előre főzni, stb. Vannak apró trükkök, ha van pontos haditerv. Az meg nálam mindig van. Mondjuk nem nagyon emlékszem arra, hogy valaha is unatkoztam volna. Egy-egy nap megtervezése komoly logisztikai feladat.
Hogyan valósítható meg a minőségi családi élet és az idő együtt töltése minőségi szinten?
– Úgy, hogy figyelünk egymásra. Fontos, hogy a társunkkal is törődjünk, ne csak a kicsikkel. ő ugyanis egy érdeklődő, netán színházba járó, igényes, intellektuális partnerhez kötötte az életét.
Ha ez teljesen megváltozik, az érzelmek is megváltozhatnak.
Muszáj a házasságot karban tartani, közös, csak kettesben eltöltött időket kiszakítani. Persze az is fontos, hogy a családi programok is olyanok legyenek, amilyeneket mindenki élvez. Ez lehet kirándulás, rokonlátogatás, de lehet közös munka is, vagy játék otthon. Mindenben meg lehet találni az örömöt, és akkor az együtt töltött idő minőségivé válik.
Melyek azok az értékek, amelyek fontosak számotokra a gyereknevelésben?
– Nyilván mindenki úgy vág neki a gyereknevelésnek, hogy lelkileg egészséges, boldog, tisztességes, figyelmes felnőtté váljon a gyermeke. Hogy ezt ki hogyan valósítja meg, az már megint attól függ, hogy otthon mit látott, vagy épp mit hiányolt. Nálunk az alapértékek tekintetében nincs nézetkülönbség. Mi is boldog, értékes és értelmes, figyelmes és mások számára is örömet adó gyermeket szeretnénk. Sőt a módszerek is hasonlóan a szeretetre, figyelemre, türelemre épülnek. A nehézséget az okozza, hogy nem mindig tudjuk eldönteni, hogy hol kell a határokat megszabni. Mi az, ami még belefér az egészséges „huncutság” kategóriába, és mi az, amit azonnal le kell nyesni a gyerek érdekében. Ma már támpontokat szinte csak a család tud adni.
A külvilág nagyon kaotikus, és korán ráomlik az emberre. Ahhoz, hogy valaki meg tudjon állni a lábán, kell, hogy legyen biztonságérzete. Azt pedig akár tetszik, akár nem, a korlátok adnak, amelyeket leginkább a szülők tudnak szabni.
2010. 08. 06. (XIV/31)
