A diéta elmélete az úgynevezett keresztallergia jelenségén alapul. Az allergiát kiváltó anyagokhoz – például parlagfűpollenhez – nagyon hasonló kémiai szerkezettel rendelkeznek egyéb növényi, állati eredetű anyagok is. Ezen hasonlóság miatt szervezetünk sokszor nem tud különbséget tenni, és az allergiát kiváltó fő anyaghoz hasonló allergiás reakciókat produkál. „A keresztallergia miatt – a Patika Magazin cikke szerint – a parlagfű-allergiásnak nem javasolt fogyasztani görögdinnyét, sárgadinnyét, paradicsomot, uborkát, cukkinit, tököt, banánt, napraforgómagot, kamillát, ugyanis fogyasztásuk alkalmával sokkal nagyobb dózisban kerül szervezetünkbe az allergén, melynek következtében meglévő szénanáthánk jelentősen felerősödhet. A diétás ajánlás szerint kerüljük a gyümölcskészítményeket is, valamint ne feledkezzünk meg a zöldségekből, gyümölcsökből készült kozmetikai készítményekről sem.”
A hisztamin nevű vegyület akkor szabadul fel, amikor az immunrendszer allergénnel találkozik, azaz allergiásokban túlteng (ezért szednek a betegek úgynevezett antihisztamin gyógyszereket). Nem meglepő tehát, hogy a parlagfűdiétában kerülendők a tengeri halak, tenger gyümölcsei, konkrétan a hering, szardella, szardínia, tonhal, cápa, sprotni, makréla, csiga, kagyló, kaviár, melyek magasabb koncentrációban tartalmaznak hisztamint. Továbbá nem javasolt az alkoholos italok, érett sajtok, citrusfélék, ananász, banán, papaya, eper, mogyoró, mogyorókrém, olajos magvak, csokoládé, érlelt húskészítmények (kolbász, szalámi, füstölt hús, sonka), bab, borsó, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója fogyasztása – szintén a hisztamintartalom miatt. A Patika Magazin azt ajánlja, hogy a diétát lehetőség szerint egész évben tartsuk szem előtt, de parlagfűszezonban még fokozottabban figyeljünk pontos betartására.
Akkor mégis mit ehet, aki allergiás? Szárnyas- (pulyka, baromfi, kacsa, liba), sertés-, marha- és vadhúst, nem penészes, illetve nem füstölt sajtokat (trappista, eidami, mozzarella, Anikó, Pannónia, juhsajt, kecskesajt), túrót, tejfölt. Zab, rozs, búza, kukorica, rizs, árpa s ebből készült édes és sós péksütemény, kenyér, zsemle nincs tiltólistán, de a magvas kenyerek, zsemlék napraforgót tartalmazhatnak, tehát kerülendők. Gyümölcslevek közül nehéz olyat találni, amiben nincs keresztallergiát okozó, illetve magas hisztamintartalmú gyümölcs. A sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, szőlő, ribizli, áfonya, szeder, málna, alma és körte fogyasztható. A zöldségek közül burgonya, káposzta, vöröshagyma, fokhagyma, kelbimbó, karfiol, brokkoli, répa, retek, karalábé, kelkáposzta, saláta, cékla és gomba fogyasztását találja megengedhetőnek a Budai Allergiaközpont dietetikusa.
Felvetődik a kérdés, hogy a keresztallergiának és az ezt kivédő diétának mekkora a gyakorlati jelentősége. Az orvosszakma egyik alapvető elve az úgynevezett költség–haszon elv vagy cost–benefit arány. Azaz: a keletkező haszon (javulás) arányban áll-e a terápia (vagy megelőzés) érdekében okozott kárral. Példával szemléltetve: néhány tűszúrás az ára annak a haszonnak, hogy nem kapunk torokgyíkot. Vagy: a fogfájást el lehetne mulasztani főbelövéssel, csak nem éri meg.
Arra a kérdésre tehát, hogy megéri-e a gyakorlatban a fent leírt diéta betartása, és azzal számos, egyébként több szempontból egészséges és nem utolsósorban finom étel kerülése, az általunk megkérdezett tüdőgyógyász-allergológus szakorvos elmondta: „A keresztallergia valóban létező jelenség, de Isten őrizz, hogy valakit csak azért diétáztassunk, mert parlagfű-allergiás! A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy ha valaki keresztallergénre érzékeny, akkor nem a szénanáthája fog rosszabbodni, hanem csalánkiütés formájában jelentkezik a keresztallergia. Ha tehát valaki kiütéses lesz egy szelet görögdinnye után, az jó, ha tud róla, hogy ez azért van, mert ő parlagfű-allergiás, és a jövőben kerüli a görögdinnyét, de egyáltalán nem szükséges mindenkit diétára fogni.” A főorvosnő szerint rá lehet hagyni a betegre, hogy kitapasztalja, mely ételek okoznak panaszt, és szükségtelen a kategorikus tiltás. A lapunk által megkérdezett házi gyermekorvos szerint a médiában megjelenő „diétával a parlagfű-allergia ellen” kifejezés önmagában is torzít, hiszen azt sugallja, mintha a diéta betartásával megszűnne a parlagfű-allergia. „A tapasztalatom az, hogy az erősen allergiás páciens már kombinációs terápiára szorul, és némelyeknél így is nehéz uralni a tüneteket. Úgy gondolom, ebben az esetben jön szóba a keresztallergének kerülése, vagyis a diéta segítheti a terápiát, de a kezelés nem hagyható el, a diéta az alapbetegséget nem oldja meg.”
2010. 09. 17. (XIV/37)
