Pedagógusok visszajelzései szerint nem ritka, hogy a diákok az órákon is ezzel foglalatoskodnak, pedig ők csak a „lebukottak" arányában látják a jelenséget. Az órákon a diák keze sokszor szinte tudat alatt nyúl a mobilkészülékéhez, akár többször is egy-egy foglalkozás alatt, csak hogy egy pillanatra bekapcsolhassa, s egy pillantást vethessen a monitorjára. Sokszor még azt sem várják meg, hogy a tanár hátat fordítson.
Mindez persze kapcsolódik ahhoz, hogy a legújabb informatikai vívmányok számukra már természetes eszközei a hétköznapi kapcsolattartásnak és szórakozásnak. A „screenagerek"-nek, vagyis „a képernyő nemzedékének" is nevezett generáció idejének tetemes részét tölti ki az informatikai kütyük és rendszerek használata. Legtöbbjük a neten tucatnál is több közösségi portálon regisztrál, s ha valamilyen válaszra vagy információra éhesek, már azt sem kell türelemmel kivárniuk, hogy az iskolából hazamehessenek a számítógépükhöz, a legtöbb mobiltelefon ugyanis már az iskolában is alkalmas arra, hogy a netre csatlakozzon, és csillapítsa az információéhséget. Sokszor egymással versenyezve vetik össze az iskolafolyosókon, kinek milyen teljesítményű, milyen funkciókkal bíró készüléke van, és már csak kevesen használják arra, amiért elsősorban kapták a szüleiktől: lényeges üzenetek váltására.
Kulcsszerepük lehet a szülőknek abban, hogy ne vezessen a személyiség torzulásához a technika a gyerekek életében. Ugyanis nemcsak a kortárscsoport, hanem szerencsére még a család is jelentős szerepet tölt be abban, hogy alakítsa a gyerekek életmódját, viselkedési mintáit. A követendő normák tisztázása a szülőkre hárul, és ők azok, akik akár „gyengéd erőszak" bevetését alkalmazhatják, ha úgy látják, hogy a fiatal túlzásba esik. Ehhez persze elsősorban látni kell és figyelemmel kísérni a mindennapjait. A tinédzserek többsége otthon a szobájában saját számítógéppel, korlátlan és a szülők által ellenőrizetlen internethasználattal bír, ami nem feltétlenül kedvez a helyzetnek. Ezek a fiatalok legtöbbször minden szülői ellenőrzés vagy beleegyezés nélkül töltik fel a Facebookra vagy más közösségi portálokra viccesnek szánt bizarr képeiket, s fecsegnek kontrollálatlanul - azzal okozva örömet egymásnak, hogy közösen nem csinálnak semmit.
2011. 02. 11. (XV/6)
