Pár alapfogalmat tisztázzunk mindjárt az elején. Hidroterápiának nevezzük a sima vezetékes, avagy csapvíz használatát, amikor gyógyhatású anyagok nincsenek a vízben, viszont a víz fizikai hatásai kiválóan érvényesülnek így is. A thalassoterápia a tengervizes kezelést jelenti, a balneoterápia pedig (ami nem bálnagyógyászat) maga a gyógyvizes kezelés. Természetesen ez kiegészítő kezelésként vagy műtét utáni rehabilitációként jön szóba, de miért ne használjuk ki a természet adta lehetőségeket, no meg azt, hogy nem kell a világ végére utaznunk érte.
A víz nyomása segíti a vénás és a nyirokkeringést, ezáltal pedig a hasűri folyadékgyülemek felszívódását. A meleg víz a (nem az uszodai, hanem a hasunkban lévő) kismedence szerveiben értágító, görcsoldó, izomlazító és fájdalomcsillapító hatású. Az oldott ásványi anyagok a bőrön és – a párából belégzéssel – a tüdőn át kerülnek a szervezetünkbe.
Mire jó?
Leginkább a különféle mozgásszervi panaszok gyógyfürdős kezelése él a köztudatban, azonban a kopások, ízületi betegségek mellett egy sor belszervi betegség rehabilitációjában, kiegészítő kezelésében is szóba jöhet a balneoterápia. A víz hatása kémiai összetételétől függ, ez pedig földrajzilag nagy változatosságot mutat. A kén és a szulfid szabadgyökfogó, azaz antioxidáns hatású, értágító, immunerősítő. Klinikailag a fájdalomküszöb emelkedését is tapasztalták kénes fürdők után. A kénes vizeknek magas az előfordulása Harkányban, Mezőkövesden, Balfon és egyes budapesti fürdőkben.
A kalcium gyulladáscsökkentő és antiallergiás hatású. A sós-jódos – főleg alföldi – vizek hasüregi összenövések, gyulladások, valamint a meddőség terápiájában lehetnek hasznosak. A természetes szénsav értágító, keringésfokozó hatású, és csontritkulás esetén is alkalmazható. A radon fájdalomcsillapító hatását illetően minden kutatási adat megegyezik, egyéb hatásairól megoszlanak a vélemények. Fő előfordulási helyei: Hévíz, Eger, Miskolc, valamint a Gellért és a Rudas fürdő.
A gyógyfürdőkúrát állandó orvosi felügyelet mellett végzik. Már a beutalást végző orvos is figyelembe vesz néhány alapvető szabályt, mert nem minden beteg alkalmas a gyógyfürdői kezelésre. Nem javasolható meleg vizes fürdőkezelés szívbetegség, kezeletlen magas vérnyomás, terhesség, súlyos vérszegénység esetén. Heveny, lázzal járó betegségek (influenza, nátha, gyomor- és bélhurut) fennállása alatt se látogassunk fürdőhelyet, és reumás beteg sem részesülhet gyógyfürdőkezelésben, ha ízületei gyulladásban vannak, vagy hőemelkedése van. Az adott helyen érdeklődjünk arról, hogy a gyógyvízbe gyermek bemehet-e, hiszen a gyermekeknek a testtömegre számított testfelülete jóval nagyobb a felnőttekénél, így a bőrükön a kelleténél több oldott anyag felszívódhat.
A fürdőzést ki lehet egészíteni iszapkezeléssel. Erre elsősorban a Hévízi-tó aljáról származó gyógyiszapot használják, de a holt-tengeri iszap is rendkívül közkedvelt, ráadásul csomagokban rendelhető. Továbbá igen hasznos szolgáltatás a gyógyfürdőkben az akár személyre is szabott gyógytorna és vízitorna. Ez utóbbiban a gravitációs hatást csökkentve a legkülönfélébb betegségekkel küszködők is jól átmozgathatják és erősíthetik magukat, de egészségeseknek, sőt kismamáknak is kiváló sport.
Meddségre gyógyfürd?
2011. 04. 22. (XV/16)
