A csata több szinten folyik. A parányi, átlátszó testű poratkák mikroklímánk részét képezik, és mindaddig hasznos tevékenységet folytatnak, amíg a por szerves komponenseit elfogyasztják. Fő táplálékuk az elhalt emberi hámsejt, egyetlen poratka néhány hónapos élete során például 50 millió hámpikkelyt is elfogyaszt. A poratka mindenütt, ahol az ember megjelenik, néhány napon belül „belakja” a teret. Egy nőstény kb. 100 tojást hagy maga után, és megfelelő páratartalom (55–75 százalék), valamint hőmérséklet (20–22 Celsius-fok) esetén gyors szaporodásnak indul. A szaporodáshoz a legoptimálisabb körülményeket ágyunk, ülőbútoraink, szőnyegeink, esetleg a függönyeink biztosítják.
Mikroszkópikus vizsgálatok kimutatták, hogy egy gramm lakásporban mintegy 19 ezer atka található. A fő problémát az állatkák néhény tizedmikron nagyságú ürüléke jelenti, amely „finom por” alakjában bekerül a levegőbe. Ha egy lakást légmentesen lezárnánk, azt tapasztalnánk, hogy hamarosan vékony porréteg rakódik le a bútorok felületén – ez az a por, amiről beszélünk, s amelynek tartalma úgy képződik, hogy minden egyes kis állat naponta kb. 20 darab gömböcskét pottyant ki magából. Az anyag a levegővel belélegezve – mint említettük – az immunrendszerünket aktivizálja.
Ha az emberi szervezet legyengült állapotban van, vagy pedig eleve túl érzékenyen reagál, az ürülék speciális fehérjetartalma allergiás reakciókat is kiválthat, mint például orrfolyás, orrdugulás, torokkaparás, tüsszögés, szemviszketés. A poratka légúti megbetegedés okozója is lehet – főleg kisgyermekek esetében. Becslések szerint az asztma kialakulásáért 50–80 százalékban a poratka ürüléke a felelős.
A prevenció fegyverei
Napi nyolc órai alvást számítva életünk egyharmadát az ágyban, s több mint egyharmadát a bútoraink között töltjük, így az alapos portalanítás és takarítás nem csupán afféle kulturális szokásnak, hanem egészségünk megőrzésének és a betegségek megelőzésének is szerves része.
Az antigének – vagyis a szervezetünk számára idegen anyagok – kedvezőtlen esetben akár allergénekké is válhatnak számunkra, amennyiben az immunrendszerünket kimozdítják a normális állapotból. A lakás levegőjének frissítése rendszeres szellőztetéssel elengedhetetlen, önmagában azonban kevés. A nagy hideg éppen úgy, mint a napfény, elpusztítja a poratkákat, ezért a jó megoldások közé tartozik a minimum 60 Celsius-fokon történő mosás, vagy az is, ha az ágyneműt, ruhát időnként a napfényre tesszük ki. A gyermekek plüssjátékát rövid időre a mélyhűtőben is lefagyaszthatjuk.
A tisztaság leghatásosabb fegyvere azonban a jó minőségű porszívó, amely a bútorok mélyéből is kiszívja az atkákat és összegyűlt tetemeiket, a készülék pedig olyan szűrőrendszerrel van ellátva, amely visszatartja a 200–300 mikron méretű állatkákat és jóval kisebb bogyóikat. Ennek csak egy prémium kategóriájú „célgép” felel meg, mint például a Vorwerk által használt Kobold. Ebbe a porszívóba helyezett HEPA szűrő 99,97 százalék hatékonysággal tartja vissza a 0,3 mikron nagyságú ürüléket is – az ennél nagyobb részecskékről nem is szólva. Az általuk forgalmazott készülék mechanikája olyan, hogy akár 30 cm mélységről is képes kiszívni a felgyülemlett szennyeződéseket, rovarokat és ürüléküket. Mitől olyan különleges ez a készülék? Ezzel – és történetével – foglalkozunk a következő részben.
2011. 05. 27. (XV/21)
