hetilap

1950-ben mindössze két olyan megaváros létezett a világon, amelynek lakossága több volt, mint 8 millió: London és New York. Tokió közel tíz évvel később zárkózott fel hozzájuk. 2010 elejére már csak Tokió maradt az élmezőnyben, New York még épphogy befért a top 10-be, London helyét pedig olyan harmadik világbeli városok vették át, mint Bombay, Sanghaj, Dzsakarta, Peking vagy a nigériai Lagos.

Egy nemrégiben közzétett WWF-tanulmány szerint 2030-ra háromból két ember olyan agglomerációban fog élni, amelynek népessége akár a 20 milliót is meghaladhatja ezek az úgynevezett metavárosok. A szervezet azonban emellett arra is figyelmeztet, hogy pontosan ezeket a nagyvárosokat érinti leginkább a klímaváltozás negatív hatása, a megemelkedett tengerszint, a cunamik vagy a kiszámíthatatlan hőhullámok.

Nyugat-Európában, illetve Észak-Amerikában a sok millió ember viszonylag nagy területen, elszórtan elhelyezkedő nagyvárosokban él, amelyek egymással infrastrukturálisan és közlekedési szempontból is szorosan összekapcsolódnak, de önálló közigazgatási egységekből állnak. A fejlődő országokban azonban ez a hatalmas létszámú tömeg, ha nem is feltétlenül kisebb területen, ám összezsúfoltan él. A társadalmi különbségek itt igen élesen napvilágra jönnek, és nehéz megszervezni a közigazgatást.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek