Az eszkimók nagyon sok, tengeri állatokból származó zsiradékot fogyasztanak, de ennek ellenére gyakorlatilag ismeretlen körükben a szív-ér rendszeri megbetegedés. Egy másik adat szerint: ötven százalékkal kisebb a halálozás a naponta 30 g halat fogyasztók között a halat nem fogyasztó eszkimókéhoz képest. Ma már tudjuk, hogy mindezért a halak zsírszövetében lévő, többszörösen telítetlen zsírsavak, elsősorban az omega-3 zsírsavak felelősek. Csökkentik a vér trigliceridszintjét, gátolják a vérrögképződésre való hajlamot, javítják az érbelhártya működését, és akadályozzák a ritmuszavarok kialakulását.
Tizenegy nagy klinikai vizsgálat összefoglaló értékelése utal arra, hogy 40-60 g napi halfogyasztás 40-60 százalékkal csökkenti a nagy kardiovaszkuláris (szív-érrendszeri) rizikójú egyének halálozását. Egy további vizsgálat pedig a hirtelen halál 44 százalékos csökkenését mutatta ki több mint tizenegyezer infarktust szenvedett betegben, ha táplálékkiegészítőként omega-3 zsírsavat is kaptak. Nagy jelentősége van tehát a prevencióban, ugyanakkor ki kell emelni, hogy nem egészséges és minden tekintetben helyes életmódot folytató személyeken vizsgálták a halálozás csökkenését. A nagy szív- és érrendszeri rizikó annyit jelent, hogy az egyénnél fennáll a magasvérnyomás-betegség és/vagy cukorbetegség, esetleg magas vérzsírszintek, és már nyilvánvaló érrendszeri szövődmények alakultak ki. Az elszenvedett szívinfarktus sem egészséges vizsgálati személyeket feltételez.
Így nem teljesen korrekt az omega-3 termékeket úgy beállítani az egészséges populációnak, mintha az egészség alfája és omegája lenne. Csak az omegája. Az alfa ugyanis az lenne, hogy életmódi tényezőinket úgy alakítjuk, hogy ne tegyük ki magunkat fokozott rizikónak: rendszeres testmozgás, normál testsúly megtartása, a dohányzás mellőzése, és amennyire lehet, a stressz kipihenése. Egy háziorvos lapunknak úgy fogalmazott: „Manapság az emberek gyakran arra számítanak, hogy élhetnek, ahogy akarnak, majd jön egy orvos, aki »megszereli« őket, vagy jön egy kapszula, ami mindenre jó.”
Visszatérve az előnyeire: gyermekkorban kifejtett jótékony hatásai számos területen kihasználhatók. Elősegítik az agy és az idegrendszer, valamint a látás egészséges fejlődését, továbbá javítják gyermekünk emlékezetét és összpontosító képességét. Pozitív hatással vannak hiperaktivitás, agresszivitás és más viselkedési zavarok esetén; segítik a gyulladásos betegségek gyógyulását; csökkentik az asztmatikus és allergiás betegségeket; előnyösen befolyásolják a fiatal korban kialakuló bőrbetegségek (ekcéma, pszoriázis és atópiás dermatitisz) gyógyulását, segítik ezek megelőzését.
Az arany középút elve és a józan ész tehát itt éppen ugyanúgy alkalmazandó, mint az élet sok más területén. Több szakértő szerint elég, ha heti egyszer-kétszer zsíros halat eszünk, és használjunk omega-3-tartalmú olajakat a konyhai tevékenységekhez, a kapszulás bevitelt pedig felejtsük el. Lazac, hering, szardella, szardínia, makréla tartalmazzák nagy mennyiségben, de előfordul más halakban, például tonhalban is. Omega-3 zsírsavak a növényi olajokban, a magvakban és a szójababban is megtalálhatók. Kivi, porcsin, vörösáfonya, fekete málna, dió mind omega-3-zsírsav-forrás, továbbá a len hatszor annyi omega-3-at tartalmaz, mint a legtöbb halolaj!
Ez azonban nem minden gasztronómiai kultúrkörben kivitelezhető, így kontinentális hazánkban sem. Dr. Nádor-Virág Anikó gyógyszerész, a NutriLAB Kft. ügyvezetője megerősíti: az omega-3 rendszeres fogyasztása a magas „rosszkoleszterin-” és triglicerid szintet normalizálja. „Azok a személyek, akik arra a kérdésre, hogy hetente fogyaszt-e legalább egyszer tengeri halat, nemmel válaszolnak, javasolt a omega-3 valamilyen formájának bevitele.
(A szerző blogja: www.jobbulast.com)
2011. 07. 15. (XV/28)
