A mobilkód felhasználása széles körben elterjedt: elsősorban reklámok népszerűsítésére, promóciós célokra, informálódásra alkalmazzák. Többek között a BKV-bérleteken, plakátokon, újsághirdetések alján, különböző elektronikai berendezéseken található meg. Felismerték ugyanis az érintett cégek, hogy a kódok segítségével közvetlen kapcsolatot tudnak teremteni a vásárlókkal, így pedig olyan információkkal képesek ellátni a célközönséget, amelyek a termékek közötti választást segítik elő.
Ahhoz, hogy egy QR-kódot azonosítani tudjunk, egy kamerával ellátott mobiltelefonra van szükségünk, amelyre telepíteni kell – típustól függően – egy kódleolvasó programot (például a qr-kod.hu weboldalról). Ezt követően a készülék kijelzőjén a kamera képe látható, majd a kamerát a QR-kód felé kell irányítani. A telefonon lévő program felismeri a kódot, majd pár pillanat múlva értelmezi és megjeleníti a rejtett információkat. Sok esetben egy weboldalra irányít, illetve telefonszámot vagy más adatot tartalmaz. Ha a telefonkészülékhez internet-előfizetés is tartozik, az automatikusan megnyitja a hivatkozást, így akár már a boltban, vásárlás közben is részletesebb információt tudhatunk meg egy-egy termékről a rajta levő kód és az interneten található információk segítségével.
Számos országban rendkívül találékonyan hasznosítják a kódban rejlő lehetőségeket. Így van ez Koreában is, ahol a Tesco plakátokat helyezett ki több forgalmas területre, például metrómegállókhoz, ahol az emberek a várakozással töltött időt hasznosan tudják eltölteni. Ezekre a helyekre élelmiszerképeket – virtuális kirakatokat – helyeztek el, QR-kóddal ellátva. A kódot leolvasva várakozás közben bevásárlólistát készíthetnek a siető utasok, majd megjelölhetik, hogy mikorra kérik a termékek házhoz szállítását. A vásárlás végén pedig bankkártyával, interneten keresztül, a mobiletelefon segítségével kiegyenlíthetik a számlát. A fejlesztéseknek köszönhetően a koreaiak igen sok időt és energiát megspórolhatnak, hiszen könnyen megeshet, hogy mire a metrónál várakozó vásárló hazaérkezik, a rendelt élelmiszereket is kiszállítják.
A McDonald’s a hamburgerek csomagolására helyezett QR-kódot, amely a cég honlapjára kalauzolja a szendvicsfogyasztókat, ahol evés közben további ajánlatokat, információkat olvashatnak az érdeklődők.
Németországban a postán alkalmazzák ezt a technológiát. Ha valaki levelet szeretne feladni, egy internetes alkalmazás segítségével meg tudja jelölni, hogy pontosan hova, kinek szeretné postázni a küldeményét. A program automatikusan generál egy QR-kódot, amelyet a borítékra rányomtathat a feladó. Így ezeket a leveleket nem kézírás alapján, hanem a kódok segítségével azonosítják.
A Lufthansa is csatlakozott a QR-kódot használók klubjához. Így az utasok nem nyomtatott beszállókártyát kapnak, hanem a telefonjukra egy ellenőrző kódot, amelyet a beszállás előtt leolvasnak a készülék kijelzőjéről.
Eddigi népszerűségének köszönhetően várhatóan hazánkban is egyre több helyen láthatunk majd kódolt információkat, ám egyelőre a jövő zenéje, hogy a postán vagy a metrómegállókban fogjuk-e alkalmazni. Mindenesetre érdemes megbarátkozni a gondolattal, hogy a kód egyre aktívabb része lesz hétköznapjainknak.
2011. 08. 12. (XV/32)
