A mai felnőtt generáció nagyszülei még ismerhették azt a kort, amikor egy családban több gyermeknek is ugyanazt a nevet adták attól tartva, hogy az egyikük még gyermekkorban elhalálozik. Amivel a 20. századi embernek meg kellett békélnie, a 21. századi embernek már elfogadhatatlan. A modern orvostudomány ma már lehetővé teszi az olyan, korábban gyógyíthatatlannak vélt, halálos betegségek kivédését is, mint a leukémia.
Az áttörést a gyógyításban az őssejtterápia hozta meg.
Alkalmazása már a hatvanas, hetvenes években elkezdődött. Eleinte csontvelő eredetű őssejteket használtak, majd 1988 óta egyre fokozott mértékben köldökzsinórvér eredetű őssejteket. Magyarországon 2001 óta végeznek transzplantációt köldökzsinórvér eredetű őssejtekkel. 2010-ben került sor az első olyan őssejtbeültetésre Magyarországon, amelynek során hazai, privát őssejtbankból, a Krio Intézetből származó őssejtet használtak fel – egy leukémiás kisbaba életét mentették meg a beavatkozással.
Az itthon még mai is ritkaságszámba menő terápia a fejlett világban már jószerével rutin. Összesen több mint 20 000 hasonló őssejt-transzplantációra került sor világszerte 1988 óta, amikor Franciaországban először végeztek el ilyen műtétet.
Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az
Az őssejtek olyan speciális sejtek, amelyek még nem rendelkeznek semmilyen funkcióval, viszont képesek átalakulni egyedi funkciót betöltő sejtekké. Ezek tehát a sejtek embriószerű prototípusai és – attól függően, hogy milyen funkciót szánunk a belőlük kialakuló sejteknek – osztódással szaporodva elpusztult vagy hiányzó sejteket, szöveteket, sőt akár szerveket képesek pótolni.
Nem kell ahhoz tudósnak, vagy sci-fi-írónak lenni, hogy bárkinek meglóduljon a fantáziája egy ilyen felfedezés hallatán. Hány meg hány alkalommal kísérleteztek korábban azzal, hogy mesterséges anyagokból hozzanak létre létfontosságú szerveket – kevés eredménnyel. Hányszor okozott már gondot a donortól származó szerv kilökődése. Az új terápiával gyakorlatilag a saját szerveinket „kaphatjuk vissza”: nem kell a megfelelő donorra évekig várni, majd műtéti beavatkozással az összeférhetetlenséget kockáztatni.
A néhány éve még jóformán hihetetlennek tűnő lehetőség mára már valósággá is vált. A Daily Telegraph az idén tavasszal adott hírt arról, hogy brit tudósok emberi vesét hoztak létre őssejtből. A mesterséges szerveket laboratóriumban alkották meg emberi magzatvíz és állati magzati sejtek felhasználásával. A módszer lehetővé teszi, hogy a páciensek saját veséiket hozzák létre a kilökődés veszélye nélkül. Jamie Davies, az edinborough-i egyetem kísérleti anatómia-professzora így kommentálta a megdöbbentő hírt: „Kicsit úgy hangzik, mint egy sci-fi, de nem az.”
2011. 09. 23. (XV/38)
