Chipsadó ide vagy oda, a gyerekek a vitamindús gyümölcsökből még mindig nagyon keveset fogyasztanak – derült ki az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet idei felméréséből: harminc év leforgása alatt megtízszereződött a túlsúlyos ifjak száma. Szakemberek szerint naponta legalább ötször kellene zöldséget-gyümölcsöt fogyasztani: azaz napi egy kilogrammot vegyesen. A drága vitaminkészítményekre és étrend-kiegészítőkre sem lenne szükség, ha tudatosabban válogatnánk össze harapnivalónkat a hideg hónapokban. A téli súlygyarapodás kiváltó oka a helytelenül összeállított étrend is és az ehhez társuló mozgásszegény életmód. Egy kis odafigyeléssel azonban pénztárcakímélő, mégis egészséges és tartalmas ételeket kreálhatunk az ízes termések legjavából, a változatosság és mértékletesség jegyében.
Az újrafelfedezett birs
A birsalmát vagy birskörtét illatos gyümölcse miatt termesztik. Jelen tudásunk szerint a mesékből ismert és a Kaukázusból származó aranyalma sem volt más, mint a birs. Nem véletlen, hogy igen értékesnek tekintették, és „Aphrodité aranyalmájának” is nevezték. Régen faluhelyen nagyanyáink a fűtetlen, úgynevezett „tisztaszoba” szekrényének tetején tartották, amíg a mennyei birsalmasajt főzése elkezdődött – mivel friss, parfümös illatot adott a szobának. Sőt, mint mesélik, a birsfa megsárgult leveléből igen finom aromájú tea főzhető.
Magas pektintartalma miatt jó lekváralapanyag, alacsonyabb pektintartalmú gyümölcsökből készülő híg lekvár természetes módon sűríthető vele, és nyákoldó hatással is bír. Fűszeres, fanyar íze ellenére gyomrunkra is igen jó hatást gyakorol az értékes rostforrás. Bár nyersen élvezhetetlenül kemény, főzés után azonban rózsaszínű gyümölcshúsával likőröket, húsételeket ízesíthetünk, különleges ínyencségeket készíthetünk vele. Fogyasztható megsütve is, de készítenek belőle gyümölcslevet, gyümölcszselét, kompótot, levest, és kandírozzák is. Savanyított káposzta eltevésénél aromaanyagként használható.
2011. 11. 18. (XV/46)
