A What Makes You Happy magazin megbízásából készített felmérés során 18687 felnőttet kérdeztek meg 2011 végén. Mint a válaszokból kitetszik: a válság nem feltétlenül nyomasztja annyira az embereket, mint gondolnánk. 2007 óta ugyanis 2 százalékot emelkedett a nagyon boldogok aránya - a magas háztartási bevétellel rendelkezők 24 százaléka sorolta magát ide. Szintén ez a helyzet a magas iskolai végzettségűekkel (25 százalék) és a házasságban élőkkel (26 százalék). Valamelyest számít viszont az életkor: a 35 év alattiak negyede nagyon elégedett, míg az 50-64 éves korosztályban ez az arány 19 százalék.
A regionális megoszlás is érdekes: nem az anyagi jólétben élő amerikai, illetve nyugat-európai országok kerültek az első helyekre. Indonézia végzett az élen, ahol a lakosság 51százaléka „nagyon boldognak" vallja magát. Az indiaiak és a mexikóiak sem panaszkodnak: minden bajuk ellenére 43 százalékuk érzi úgy, hogy „nagyon boldog". Észak-Amerikában is sokan elégedettek (27 százalék), aztán jön a Távol-Kelet, a Közel-Kelet és Afrika (24 százalék). Törökországban 16 százalékkal, Mexikóban 10 százalékkal, Ausztráliában pedig 7 százalékkal javult az eredmény, de a japánok is boldogabbak most, mint négy éve. Az európaiaknak viszont csak 15 százaléka boldog, ami azt sugallja, hogy az adósságválság valószínűleg mégiscsak számít valamennyire. Dél-Korea és Oroszország, illetve - a mediterrán életöröm sztereotípiájának ellentmondva - Spanyol- és Olaszország polgárainak is alig 13 százaléka érzi magát boldognak. A magyar felnőtt lakosság rendkívül búskomornak számít: itt a boldogok aránya 10 százalékról 6 százalékra esett vissza a négy évvel ezelőtti adatokhoz képest.
Azonban az eredményekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy egyrészt a konfliktusokkal sújtott országok (például Eritrea, Kongó, Irak, Afganisztán) nem szerepeltek a felmérésben, másrészt érdemes azon is elgondolkodni, hogy vajon egy indonéznek ugyanazt jelenti-e a boldogság, mint egy amerikainak vagy egy magyarnak. A boldogság fogalma ugyanis kultúránként változhat, és függhet az iskolai vagy vallási neveltetéstől is. Sőt, Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus Hogyan lehetnénk boldogabbak? című könyvében egy másik érdekességre hívja fel a figyelmet: kutatások szerint 100 százalék boldogságból 50 százalék a genetikai hajlamra vezethető vissza. Vannak emberek, akikre jellemzőbb a boldogság, mint másokra: megfigyelték ezt katasztrófák túlélőinél; szegénysorban, ám örömmel élőkön és gazdag, de boldogtalan embereken is. Ugyanakkor a környezet hatása meglepően alacsony: csupán 10 százalék. A maradék 40 százalék az, amivel minden ember gazdálkodhat, ez az állítólag, amit meg tudunk cselekedni, ami rajtunk múlik, amiben fejlődni tudunk.
2012. 03. 23. (XVI/12)
