hetilap

Perzsa fű néven már a 8-9. században ismerték a spenótot, vagy más néven parajt, ami a libatopfélék családjába tartozik. Kutatások szerint valószínűleg a Közel-Keletről származik, innen került Spanyolországba, hogy meghódítsa az öreg kontinenst. Nem véletlen, hogy Angliában sokáig „spanyol zöldségként" aposztrofálták e különleges ízű növényt. A szefárd zsidók körében kedvelt alapanyagnak számított: gyakorta készítettek fenyőmaggal és egy kis mazsolával megbolondított spenótos ételeket. A dél-franciaországi Provence-ban is nagyon kedveltté vált, még John Locke angol filozófus is megemlékezett róla, hogy amikor azon a vidéken utazgatott, nagyon finom fűszeres, spenótos levest evett. A firenzei uralkodóházból származó Medici Katalin kedvenc zöldségét leginkább sültek „alátéteként" fogyasztotta: amikor francia királyné lett, étkezési szokásait a nemzetközi konyha az „à la Florentine" azaz „firenzei módra" néven jegyezte fel. Magyarországra Törökországon keresztül jutott el nagyjából a 17. században.

Az új-zélandi spenót a kristályvirágfélék családjába tartozik, és ahogy a neve is mutatja: Új-Zélandról, Ausztráliából és Tasmániából származik. E smaragdzöld színű növényt még Cook kapitány fedezte fel a 18. században. Az egyik legjobb zsírégető zöldség levelei háromszög alakúak, húsos-pozsgás jellegűek, amelyeket akkor lehet leszedni, amikor nyáron már nincs közönséges spenót. Sokan helytelenül azt hiszik, hogy évelő növény, pedig csupán annak látszik, mivel elszórja az érett magjait, és azok kelnek ki a következő évben.

Popeye ételének titka

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek