De mik azok a transz-zsírsavak? Általánosságban a növényi olajok hidrogénezése vagy keményítése, hétköznapi nyelven például a margarinok készítése során keletkező vegyületek, melyekről bebizonyosodott, hogy az egészségre károsak; de keletkezhetnek a növényi olajok (napraforgó, repce, szója) hevítése során is. Bár a kérődzők gyomrában is kimutathatók, azok élettani hatása és mennyisége is eltér a keletkező transz-zsírokétól.
Az élelmiszerek transz-zsírsavtartalma (a hivatalos ajánlások szerint) a kétszázalékos határon belül nem veszélyes az egészségre. Sajnos egyelőre csak a margaringyártókat korlátozza ez az érték, pedig az OÉTI (Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet) felméréséből kiderül, hogy az édesipari és a kényelmi élelmiszerek (rágcsálnivalók, félkész, készételek) is sok esetben alaposan átlépik ezt a határt. A margaringyártók javára azt is el kell ismernünk, hogy a legújabb generációs termékek már omega-3 zsírsavat, illetve szterint is tartalmaznak. Ezek már kifejezetten előnyös élettani hatásúak – bár sajnos még ilyen összetételű termékek is fennakadtak a szűrőn.
Az OÉTI ominózus kutatása kapcsán azonban felvetődik néhány kérdés. A vizsgálati időszak viszonylag hosszú időtartama (2009–2012) miatt homályba vész például, hogy a termékek kaphatók-e még, és ha igen, mely boltláncoknál, illetve hogyan reagált a gyártó a felmérésre: beszüntették-e, korrigálták-e esetleg az adott termék gyártását? Kérdés az is, hogy egy adott termékcsoportból kiragadva került-e vizsgálat alá egy élelmiszer, és ebből mennyire lehet általános következtetést levonni a termékcsoport egészére. Szintén zavaró, hogy a termékek gyártója nincs minden esetben feltüntetve – és még sorolhatnánk.
2012. 11. 16. (XVI/46)
