A magyar bárányok útja évtizedek óta ugyanaz: húsvétkor a húszkilós jószágok Olaszországba, majd a tavaszi szezonban Törökországba indulnak. Az exportár jelenleg 800-900 forint körül alakul kilogrammonként, ám most kevés bárány született, és az idő is rövid volt a megszokott súly eléréséhez. Tavasszal átlagban 200-250 ezer bárányt visznek el a kereskedők, idén azonban a keretszámot valószínűleg nem tudják a magyar gazdák kihasználni. A húsvéti csúcsidőszakban belföldi kereslet is van a bárány- és a birkahús iránt, ami egyébként nem jellemző, mivel mi sertésfogyasztó népség vagyunk – mondja Kiss Ferenc.
A békési gazda évtizedek óta foglalkozik juhtartással, mára már a határon is átnyúlik a vállalkozása. 350 birkából áll a nyája, aminek egy része a Körösök romániai részén legel, bértartásban. A legeltetésnek ott nagy hagyománya van, a birka „nemzeti” jószágnak számít, szinte minden falu minden portáján van juh. Az uniós támogatások is főleg az állattartásra vannak kitalálva, nem úgy, mint nálunk, ahol a növénytermesztést preferálja a mezőgazdasági kvótarendszer – panaszolja Kiss Ferenc a juhágazat hazai problémáit.
A bárány fő értékesítési időszakai közé tartozik még az augusztus közepe (az olaszoknál „ferragosto”, Magyarországon Nagyboldogasszony) és a karácsony is. Ám az állattartók számára a húsvét a legfontosabb: ilyenkor zsebelhetik be éves bevételük legnagyobb részét. A hazai állatok több mint háromnegyed részét Olaszországba exportáljuk.
2013. 03. 29. (XVII/13)
