hetilap

Az első Maccabi Játékokat pontosan a nagy világválság idején, 1932-ben, az akkor még palesztinai Brit Mandátum alá tartozó Tel Avivban rendezték meg, és Tel Aviv polgármestere, Meir Dizengoff nyitotta meg szimbolikusan egy fehér lovon. Az ünnepség során százhúsz postagalambot engedtek el, a tizenkét izraeli törzset jelképezve (tör­zsenként tizet-tizet), melyek feladata az első Maccabi Játékok hírül vitele volt. A játékokon 18 ország közel 400 sportolója vett részt – köztük több mint hatvanan arab országokból érkeztek, például Szíriából és Egyiptomból is.

A második Maccabi Játékokon, három évvel később, már 1700-an versenyeztek. Az 1935-ös év két rendkívüli esemény miatt is emlékezetes marad: dacolva a náci Németország tiltó rendeletével, 134 német sportoló vett részt a játékokon, de nem voltak hajlandók német zászló alatt vonulni a nyitóünnepélyen. „Alijázó Olimpia” néven is híressé vált ez az év, mert a részt vevő sportolók jelentős része már nem tért vissza az országába, ezzel megszegve az akkori szigorú bevándorlási törvényeket. Ennek megismétlődésétől tartva az  1938-as játékokat törölték.

A már független Izraelben rendeztek újra Maccabiah-t tizenöt évvel később, 1950-ben, ahol 20 ország képviseltette magát 800 sportolóval. A nyitóceremóniára, illetve az atlétikai eseményekre az 50 ezer férőhelyes Ramat Gan Stadionban került sor, Tel Aviv külvárosában. A megnyitón Chaim Weizmann elnök és David Ben Gurion miniszterelnök is szónokolt. Itt hangzott el Ben Gurion azóta legendássá vált mondata: „Az ősi otthonunkban való lét nem kevesebb intellektuális kiválóságot igényel, mint amennyi fizikai erőt.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek