hetilap

Skandináviában a 793 és 1066 közötti időszak neve: Viking kor. A viking kifejezés nem egy népcsoportot takar, hanem tengeri kereskedő-fosztogató foglalkozásukra utal. A svédek hosszas kalandozások után a 10-11. században Olaf uralkodása alatt telepedtek le Skandináviában, és vették fel a kereszténységet. Svédország a 12. században meghódította Finnországot, majd 1397-től 1434-ig a Kalmári Unióban Norvégiával és Dániával együtt a dán királyok fennhatósága alatt állt. Svédország önálló történelme a Kalmári Unióból történő 1523-as kiválással vette kezdetét. A 16. század elején Gusztáv Vasa volt, aki megalapította a svéd nemzeti államot. A Vasa-dinasztia alatt (1523–1654) Svédország nagyhatalom lett. Az Északi háborúban XII. Károly vereséget szenvedett az oroszoktól, mely egyrészt a külbirtokok elvesztését, másrészt az ország katonai dominanciájának végét jelentette. A napóleoni háborúk befejeztével Dánia lemondott Norvégiáról Svédország javára, a két ország 1814 és 1905 között perszonáluniót alkotott. A hagyományosan semleges politikát folytató Svédország mindkét világháborúban katonailag független államként vett részt, azonban minden hadviselő félnek exportált vasércet. 1809 óta alkotmányos királyság; az ország élén a király áll, szerepe azonban csaknem kizárólag ceremoniális.

Svédországnak azóta is szilárd meggyőződése, hogy a nézeteltérések és érdekellentétek tárgyalásokkal elsimíthatók, illetve hogy értelmetlen minden olyan tettlegesség, mely háborúhoz vagy népirtáshoz vezet. A skandináv ország mindig igyekezett távol tartani magát a katonai konfliktusoktól. Bár tagja az ENSZ-nek, a NATO-ba sosem lépett be. Svájchoz hasonlóan a tartós béke megalapozta a természeti adottságokra épülő fejlett piacgazdaság kibontakozását. Az észak-svédországi Kiruna a világ legjobb minőségű és leggazdagabb vasérclelőhelyeinek egyike. Ritka különlegesség, hogy Svédországban még a gyárvárosokban is sikerül megőrizni a tiszta levegőt és a természetes környezetet. Eltökélten törekszenek a kényelemre, a praktikusságra, a rendezett életre és a tisztaságra. Legyen szó bútorról (IKEA), kozmetikumról (Oriflame), autóról (Volvo, Saab) vagy szolgáltatásról, a svéd életstílus jegyeit összegző képlet mindig ugyanaz: egyszerűség, természetesség, kényelem és praktikum.

Nem is gondolnánk, de a svéd design egyik legnagyobb sikerű terméke a mosogatókefe, melyet a királyi ház egyik tagja, Sigvard Bernadotte álmodott meg. Svéd szabadalom többek között a cipzár, a hűtőszekrény, a színes képernyő, a pacemaker, a komputerhez tartozó egér, de itt találták fel a dinamitot is. A svédasztalról nem is beszélve! A „smörgåsbord” kifejezés egy összetett szó, melynek első része szendvicset jelent, második része – a ’bord’ – pedig asztalt. A smörgås-bord a déli főétkezést jelöli, ami általában többféle, leginkább hideg ételből áll, sok halból, salátából, sajtfélékből, fehér és barna kenyérből. A mai napig mindennapos „jelenség” a svéd­asztal ezen a vidéken: ebédidőben a vendégek meghatározott összegért szabadon fogyaszthatnak annyit, amennyit csak akarnak. A csütörtöki desszert kivétel nélkül mindig palacsinta, egy svéd ebéd pedig a magyar árak háromszorosának felel meg.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek