Lendva a szlovén–magyar–horvát hármas határ közelében, Rédicstől mindössze tíz kilométerre fekszik. A szlovéniai magyarság központja 1920-ig Magyarországhoz tartozott, ma mintegy négyezer magyar él a 11 ezres településen. A feliratok mindenütt kétnyelvűek, de a szlovének közül is sokan értenek magyarul, és nagyon segítőkészek.
A nagy múltú városka fölé magasodó várhoz 5-10 perces sétával jutunk a központból. (Szombati napokon nem kell fizetni a parkolóhelyért.) A dombról remek panoráma nyílik: rálátni a szőlőkre, a Mura folyó völgyére, és ellátni egészen Horvátországig. Sőt, derült időben az ausztriai hegyek is kivehetők. A vár mai arculata a 18. században alakult ki, 1973-ban kapott benne helyet a múzeum, ahol Lendvát és vidékét, illetve a magyar közösség kulturális hagyományait mutatják be. Az állandó történelmi kiállítás azoknak a váraknak a történetét tárja elénk, amelyek a török veszedelem idején Európa védőbástyáit képezték. A lendvai vár is e védelmi rendszerhez tartozott. A környéken a legjelentősebb csatára 1603-ban került sor, de az erődítményt a töröknek nem sikerült elfoglalnia. A legérdekesebb rész talán a fegyverkiállítás Hunyadi János és Mátyás zászlóinak másolatával és a régi katonaviseletekkel.
Az emeleten a néprajzi kiállítás a muravidéki magyarság kulturális örökségét, a hetési népi textíliákat mutatja be. Lendva híres szülötte Zala György szobrászművész. Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben. Ha már itt vagyunk, ne hagyjuk ki a padlásgalériát és a földszinten megtekinthető Gálics-féle lepkegyűjteményt se!
2013. 10. 11. (XVII/41)
