Az emberi test tömegének több mint a fele víz: felnőtt férfiaknál 60 százalék, nőknél – a nagyobb testzsír-százalék miatt – 50 százalék, míg a csecsemőknél 70 százalék. Ennek 34 százaléka sejten kívüli, 66 százaléka sejten belüli víz. A sejten kívüli víztér egy része az érpályán belül, másik része az érpályán kívül helyezkedik el. A felnőtt ember sejtjei összesen mintegy 28 liter folyadékot tartalmaznak. A szervezet vízháztartását, folyadékfelvételét és - leadását összetett idegi - és hormonális folyamatok szabályozzák. A napi vízforgalom felnőttek esetében a teljes vízkészletükre vonatkoztatva 6 százalék, csecsemőknél pedig 20 százalék.
A víz fontosságát az mutatja legjobban, hogy szinte az összes, a szervezetünkben lezajló élettani folyamathoz vízre van szükség: így a nyál, az epe, a hasnyálmirigy-nedv és egyéb más emésztőenzimek termelődéséhez, az emésztéshez, a felszívódáshoz, a tápanyagszállításhoz, a testszövetek felépítéséhez és regenerációjához, a testhőmérséklet folyamatos fenntartásához, valamint az anyagcsere során keletkezett bomlástermékek kiválasztásához és a szervezetből való kiürítéséhez. Emiatt a szomjazást sokkal nehezebben és csak rövid ideig képes tolerálni a szervezetünk, mint az éhezést. Normál időjárási körülmények között a felnőttek kb. 2,5-3 liter folyadékot vesznek fel és veszítenek el naponta. Ma már létezik úgynevezett hydrofóbia (vízfogyasztással kapcsolatos félelem) is: van, aki attól retteg, hogy kiszárad, míg mások attól tartanak, hogy egészségtelenül sok folyadékot fogyasztanak, és „kipukkadnak” a sejtjeik.
A folyadékszükséglet kielégítése elsősorban folyadékokkal: vízzel, ásványvízzel, lédús gyümölcsökkel (például cseresznye, meggy, görögdinnye, őszibarack stb.), gyümölcslevekkel, üdítőitalokkal, tejjel és tejes italokkal, teákkal, levesekkel történhet, mindezek között legjelentősebb a víz. A folyadékszükséglet tudományos meghatározására számos élettani mérés és számítás történt. Gyakori, hogy a folyadékigényt a testfelszín nagyságából határozzák meg. Legegyszerűbben mégis a testtömeget (tt) alapul véve lehet kiszámolni a saját vagy családtagjaink folyadékszükségletét; kisgyermekeknél ez megközelítőleg 110 ml/ttkg, 10 év alatti gyermekeknél 40 ml/ttkg, míg felnőtteknél 22-38 ml/ttkg. Ennél jóval nagyobb folyadékigény lép fel magasabb energiaforgalomnál, bőséges fehérjebevitel esetén, nagy konyhasótartalmú élelmiszer fogyasztás során, illetve nagy melegben, vagy rendkívül száraz és hideg időjárás esetén. Extrém meleg környezetben, a bőrön keresztül történő intenzív párolgás miatt feljegyeztek már 10 literes folyadékfogyasztást is. A betegségek, különösen akkor, ha lázzal és/vagy hányással, hasmenéssel járnak, szintén többszörösére emelhetik a szokásos folyadékszükségletet.
2013. 10. 04. (XVII/40)
