A böjt igazi célja és értéke a spirituális tartalom, de emellett táplálkozás-egészségügyi szempontból hogyan hat a szervezetünkre?
– Érdemes leszögezni, hogy a teljes böjt csak a tökéletesen egészséges egyének esetében alternatíva. A 3 napnál hosszabb böjt esetleges egészségügyi kockázatokat is rejthet magában. A napokon át tartó teljes táplálékmegvonás hatására (csak vízfogyasztás mellett) ugyanis csökken az alapanyagcsere, vagyis csökken a nyugalmi helyzetben felhasznált energia mennyisége. Az első 1-2 napban még szerencsére kitartanak a szervezet glikogén- (szénhidrát) és fehérjetartalékai. A 3. naptól viszont beindul a zsírraktárak mobilizálása. A máj alakítja át a zsírokat cukrokká, hogy a vércukorszint állandó maradjon, amire az izmok és az idegrendszer működéséhez feltétlenül szükség van. Ez a zsírbontás és átalakítás viszont sok mérgező anyagcseretermék-felszaporodással jár, aminek az ürítése a vesén keresztül meg is történik, ha nincs beszűkülve a vesefunkció, és elegendő folyadékot is fogyasztunk. Egyébként akkor is van a szervezetünknek egy minimális fehérjeigénye, ha semmi fehérjeforrást nem fogyasztunk, így kénytelen a szervezetünk a vázizmaink lebontásával biztosítani az el nem fogyasztott és nélkülözhetetlen mennyiséget. A hormonok, enzimek termelése, a köröm, a haj növekedése, a bőrünk épsége, az immunrendszerünk fenntartása jó minőségű fehérjék (esszenciális aminosavak) nélkül nem lenne lehetséges hosszú távon. Rövid böjt esetén átmenetileg csökken az emésztőtraktus terheltsége, ez tényleg pozitívum, de hosszú (teljes) böjt esetén előfordulhat székrekedés, illetve egyéb emésztőszervi panaszok is. Hosszú tápláléknélküliség a bélbolyhok sorvadásával járhat. A böjt kezdetén és a végeztével is fontos a fokozatosság. Természetesen, ha valaki – rövid távon – bizonyos „kívánatos” táplálékokról mond le, de azért fogyaszt például gyümölcslevet vagy tejterméket, akkor nem kell a böjt lényeges mellékhatásaitól tartania.
Sokféle böjtről hallani, például van olyan, aki csak kenyeret és vizet fogyaszt…