hetilap

A történet egy Palmer Luckey nevű huszonéves sráccal, a virtuális valóság egy igazi rajongójával kezdődik, aki nem talált a piacon olyan eszközt, ami tényleg biztosítja azt az élményt, hogy az ember bekerül a játékba. Ezen felbuzdulva kezdte el saját megoldását fejleszteni, hogy olyan eszközt alkosson, amely az átlag játékosnak megfizethető áron nyújt minőségi virtuálisvalóság-élményt. Ez lett az Oculus Rift. 2012 augusztusában indult útjára a projekt a Kickstarter közösségi finanszírozási modelljén keresztül, ahol a cél a 250 ezer dollár elérése volt; és végül a tízszeresét dobták össze az adakozók. Sikerült is elkészíteni az első fejlesztők számára is elérhető verziót. 2013 augusztusában pedig a játékfejlesztő legenda John Carmack döntött úgy, hogy elhagyja a saját maga által alapított id Software-t, hogy az Oculus technológiai vezetője lehessen. Végül a céget idén márciusban a Facebook vásárolta meg 2 milliárd dollárnak megfelelő értékű készpénzért és részvényért. Bár így a fejlesztés mögé egy stabil forrás került, a rajongók mégsem vették jó néven, ismerve Zuckerbergék adatkezelési és reklámozási szokásait. A 2,5 millió dollárt összedobó számtalan Kickstarter-adakozóról nem is beszélve, akik egy ismeretlen csoport kitörését szerették volna finanszírozni a Facebook helyett.

A Rift belsejében egy LCD kijelző található, ami a két szemnek – az érzékszerveket körülölelő lencsén keresztül – külön képet vetít. A két külön képnek köszönhetően 3D élmény, a lencsékkel együtt pedig teljes periférikus és térlátás válik elérhetővé 110°-os függőleges és 90°-os vízszintes látómezővel. A Rift egyébként nem egyedüli a piacon, például a Sony is fejleszt hasonló szemüveget, de az magasabb ársávban van, és csupán 45°-os látásmezővel. A szemüvegben ezenfelül beépített szenzorok is vannak, valamint egy, a fejet figyelő kamera is hozzátartozik, így az követi a fej mozgását, és ennek megfelelően frissíti a látott teret. A piacra szánt végleges verzió megjelenése 2014 végére tehető (jellemző, hogy még el sem készült, de már fejlesztik rá az első szexjátékot). A jelenlegi, körülbelül 70 ezer forintos ár elméletileg elérhetővé teszi az átlagembernek is. A virtuális élmény játéktípustól függően teljes. A Rift, egy szimulátorfülke és egy 5.1-es hangrendszer segítségével – a benzinszagot leszámítva – teljes az autóversenyzés élménye.

Ha pedig valakinek ez sem elég, és tényleg sétálni szeretne a virtuális térben, akkor ott a másik Kickstarter-siker, az Omni, ami egy derekunk köré csatolt fitneszgéphez hasonlítható. A hozzá tartozó speciális cipő és a gép padlóján található barázdáknak hála, valóságosan képes érzékelni, ha valaki sétál, fut, ugrál. Vegyük hozzá az előzőket és még egy speciális fegyver alakú perifériát, vagy különleges kézi mozgásérzékelőt, és teljes valóságban lehet lövöldözni az internetes hadszíntereken. Ez ma már a komolyabb játékosok számára probléma nélkül elérhető eszközpark, pár év múlva kereskedelmi forgalomban kapható technológiáról van szó. Feltehetően az Omni nem lesz olyan addiktív, mint a Rift, hisz nyolc órát egy helyben futkosni fárasztóbb, mint egy székben ülve fejet forgatni, viszont érdekes kérdés, hogy vajon lesz-e tömeges testsúlycsökkenés a jövő elszántabb virtuális katonái közt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek