Noha nem lehet tudni honnan is ered a cobbler: egyesek azt állítják, hogy amerikai, míg mások brit forrásra esküsznek. Előbbi verzió szerint az Amerikába kivándorolt európai telepesek a megváltozott életkörülményeik és szegényes hozzávalóik miatt kényszerültek az otthoni ételeiket és azoknak elkészítési módját újraértelmezni. A hagyományosan kemencében sütött pitéiket az úgynevezett holland sütőben (cobbler) próbálták megsütni, amit korábban a hajókon használtak. Ezek a családi edények egyébként annyira fontosak voltak a gyarmatosítók számára, hogy sokszor a végrendeletükbe is belefoglalták, hogy kire is hagyományozódjanak. Mi több, a 19. század végéig használatos vasedény Utah állam hivatalos főzőedénye lett. A cobbler pedig – az edény jóvoltából – elterjedt egész Amerika-szerte.
Az első írásos recept 1877-ből való, ami a szilvás cobbler receptjét tartalmazza. Azóta nem véletlenül lett közkedvelt a tengerentúlon ez az édesség, ugyanis sok munkát nem igényel, és a legtapasztalatlanabb amatőrnek is biztosan sikerül az elkészítése. Amúgy az Egyesült Államokban vidéktől függően több változata ismert: leggyakrabban szederrel, áfonyával vagy őszibarackkal készítik. Angliában egyébiránt crumble (morzsasüti) néven ismerik, a különbség csupán annyi, hogy a tészta morzsa formájában kerül a gyümölcsök tetejére.
Ami azonban biztos: nincs gyúrás, nincs nyújtás, az omlós tészta csak úgy lazán a gyümölcsök tetejére kerül. Érdemes mindig az éppen érő idénygyümölcsből készíteni, de befőtt és aszalvány is kerülhet bele. A többi süteménnyel szemben csak kis mennyiségű liszt szükséges hozzá, mégis viszonylag nagy mennyiségű desszertet tudunk prezentálni belőle. A végeredmény pedig meglepően összetett: egyszerre lágy, szaftos, ropogós gyümölcsös sütemény. Sőt, ha friss gyümölcsöt kicsit összetörünk villával, megcukrozzuk, és a tetejére kész vajaskekszet törünk, majd hagyjuk az alját kicsit összeázni a gyümölccsel, a tetejére pedig frissen felvert tejszínhabot teszünk, akkor még a sütést is megspórolhatjuk! Szeletelni mondjuk nagyjából lehetetlen, viszont kitűnően kikanalazható. A végtelenségig variálható sütinek persze készülhet sós változata is: ebben a műfajban zöldséges vagy húsos raguk, pörköltfélék tetejére kerül a tészta, amelyet esetleg zöldfűszerekkel és sajttal megszórunk.
2014. 06. 20. (XVIII/25)
