Hetek Közéleti Hetilap

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eddig 660 halálos áldozatot regisztrált azóta, hogy a járvány februárban egy Guineától távoli erdőben elindult pusztító útjára. Ez a szám már most felülmúlja az eddig rekordnak számító 428 halálos áldozatot követelő ugandai járványt, amely 2000-ben tombolt, vagy éppen az 1976. évi, 280 áldozattal járó első hivatalos Ebola-járványt.

A nemzetközi egészségügyi tisztviselők mindeközben arra hívják fel a figyelmet, hogy a szükséges és rendelkezésre álló erőforrások egyre szűkösebbek. Ezek nélkül pedig a halálos áldozatok száma csak emelkedni fog. „Az idő sürget. Választ kell találnunk, méghozzá azonnal” – jelentette ki Zabulon Yoti, a WHO egyik vezetője Sierra Leonéban. Ám az érintett területeken tevékenykedő egészségügyi dolgozóknak komoly kihívásokkal kell szembenézniük. Mivel ez az első eset, hogy Nyugat-Afrikában egy ilyen súlyos járvány pusztít, a régióknak nincsenek tapasztalatai, miként vegyék fel ellene a harcot, az egészségügyi felszereltség szegényes állapotáról nem is beszélve. (Nyugat-Afrikában korábban is tört már ki pánik olyan halálos vírusok veszélye miatt, mint a Lassa-láz vagy a Dengue-vírus, ám a fenyegetések végül mind vaklármának bizonyultak.) Anja Wolz, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) szervezet sürgősségi koordinátora szerint az orvosok csak rohannak az Ebola után, de nem tudják utolérni. Nyugat-afrikai tisztviselők most attól is tartanak, hogy a vírus könnyen átterjedhet olyan nagy országokra, mint Elefántcsontpart, Ghána vagy Nigéria. A hatóságok már tesztelik Lagost, Nigéria kereskedelmi fővárosát, hogy egy lehetséges járvány esetén a lakosságot miként menekítsék ki.

Ami pedig a helyi gazdaság érintettségét illeti: az Ebola jelenléte egyelőre csak elvétve mutatkozik meg a hivatalos mutatószámokban, habár azok a befektetők, akik több millió dollárt invesztáltak a kórokozó által sújtott területek bányáiba, már hangot adtak jogos aggodalmuknak. A világ egyik legnagyobb egészség- és utasbiztosítója, az International SOS például elmondta, hogy az elmúlt hetekben több száz tanácsadási kérelem érkezett hozzájuk járványkitörés esetére olyan külföldi vállalatoktól, amelyeknek érdekeltségeik vannak a régióban. A területen működő bányászati cégek, mint például a London Mining vagy az African Minerals szigorú utazási korlátozásokat vezettek be dolgozóik számára, míg néhány kevésbé jelentős cég már el is hagyta a térséget. Az eset következtében mindkét bányászvállalat részvényeinek értéke 60 százalékkal esett január óta. A felek szerint ugyanakkor termelésük a fertőzött területektől nagyon távol esik, így a munka nem áll le. Ennek ellenére a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felmérése szerint Guinea gazdasági teljesítménye az első félévben jelentősen visszaesett, ami nagyrészt az Ebola-járvány számlájára írható. Gazdasági elemzők attól tartanak, hogy az emberek a fertőzött termelési régiókból kénytelenek lesznek elmenekülni, ami előreláthatólag mind a gazdasági mutatókat, mind az élelmiszer-ellátást drasztikusan visszaveti majd.