A Samsung a nyár elején felmérést végzett Európában, amelyből kiderült, hogy a technológiai vívmányoknak, többek között az okostelefonoknak köszönhetően egyre inkább összemosódik a határ a munka és a magánélet között, hiszen bárhonnan, bármikor lehetőségünk van dolgozni. A kutatás során 4500 olyan irodai munkavállalót kérdeztek ki, akik feladataik elvégzéséhez különböző hordozható IT eszközöket is használnak. A válaszadók 75 százaléka munkaidőben intézi a személyes ügyei (például postai, banki műveletek, közösségi oldalak látogatása stb.) egy részét, és nagyjából ugyanennyien munkaidőn kívül is dolgoznak. A helyzetet az is jól illusztrálja, hogy egy átlagos beosztott okostelefonján 10 saját (például Facebook, Skype, GPS) mellett 8 munkához (például Office, Outlook) kapcsolódó alkalmazást is használ, ami azt sugallja, hogy a céges és a magántelefon fogalma is egyre inkább keveredik.
A felmérés mindemellett rávilágít arra is, hogy az érintettek nagy része nem ismeri a céges biztonsági előírásokat az eszközök használatát illetően, így azt nem tudják betartani sem, ami biztonsági aggályokat vet fel. A munka és a szabadidő keveredésének a tényleges következményeit csak néhány év múlva lehet majd felmérni, függetlenül attól, hogy a megkérdezettek közel fele úgy véli, hogy a munkaidő szabadabb beosztásának köszönhetően, több feladatot hatékonyabban tud elvégezni mind a munkájában, mind a személyes életében.
Az okostelefonok nyújtotta kényelem és az azokon elérhető, a hétköznapi életet megkönnyítő számtalan funkció egyre több embert kerít hatalmába és dönt okostelefon-függőségbe, nomofóbiába („no more mobile phone phobia”). Számos árulkodó jele lehet annak, ha valaki ilyen függőségbe került. Leggyakoribb ismérve, hogy idegességet, ingerlékenységet, illetve szorongást vált ki az érintettből, ha a telefonja otthon maradt, vagy nincs a közelében. Továbbá a reggeli felkeléstől egészen a lefekvésig folyamatosan kéznyújtásra található a készülék a „betegtől”, aki igen sűrűn ellenőrzi, hogy érkezett-e új e-mail, SMS vagy hívás.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2014. 09. 05. (XVIII/36)
