Nyugaton Írország, Franciaország, Nagy-Britannia, a Benelux államok, délen Észak-Olaszország, keleten Lengyelország, Csehország, Szlovákia – ezek azok az európai területek, ahol a népesség növekszik. Kifejezetten csökkenő tendencia látható viszont Spanyolország nyugati részén, Kelet-Németországban, a balti országokban, továbbá a Balkánon is, beleértve Magyarországot és Ausztria keleti részét is. Európa demográfiai térképe középtávon nem sokat változik, ezt támasztja alá az a térkép is, amit a 2001–2011 közötti európai népesedési tendenciákról tett közzé nemrég a német Szövetségi Városügyi, Építészeti és Területfejlesztési Kutatási Intézet (BBSR).
A térképre pillantva az is rögtön látható, hogy különösen nagy vonzáskörzetet jelentenek bizonyos nagyvárosok, a fővárosok pedig kiemelkedő csomópontok: többek között London, Berlin, Prága, Belgrád vagy Budapest is. Fővárosunk mondhatni az egyetlen növekedési régió hazánk térképén. A népesség fogyását vagy növekedését számos tényező befolyásolja, mindenekelőtt a születések és a halálozások száma, a családösszetétel változása, valamint a migráció. Mindent egybevéve a kutatók szerint Európa népességfogyását ma már elsősorban a bevándorlás akadályozza meg.
A nagyarányú bevándorlás ellenére is egyre több a csökkenő népességű európai város és régió. A népességfogyás, illetve az öregedés nem egyformán sújtja Európa különböző részeit, ami tovább növeli az amúgy is jelentős területi egyenlőtlenségeket. Általában a termékenység és a beáramló migráció szintje viszonylag magasabb a fejlettebb régiókban, a kevésbé fejlettekben viszont túlnyomórészt alacsony a születésszám, és sok a fiatal elvándorló. Közép- és Délkelet-Európa sajátossága, hogy léteznek kevésbé fejlett régiók is, melyekre magas termékenységi ráta és a kisebbségek nagy aránya jellemző – derül ki a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal által tavaly kiadott Demográfiai Kézikönyvből, amely a régiós különbségek okait vizsgálja, és amelynek adatai egybecsengenek a BBSR adataival.
2015. 06. 26. (XIX/26)
