Szingapúr
A Dél-Kelet Ázsiában található, 1965 óta függetlenedett városállam nevének jelentése szanszkrit nyelven Oroszlánváros. Függetlensége óta elképesztő fejlődésen ment keresztül. El sem tudjuk képzelni, hogy a modern, felhőkarcolók uralta város száz évvel ezelőtt cölöpházakra épített szemetes kis kikötő volt. Ma már éppen ellenkező a helyzet, Szingapúr a világ legegészségesebb városa, ahol kényesen ügyelnek a tisztaságra is: súlyos büntetés jár annak, aki közterületen szemetel, köpköd, cigarettázik, eszik, rágógumit ragasztgat, vagy nem öblíti le a nyilvános WC-t. Egészségügyi ellátórendszere a legeredményesebbek egyike a világon, az emberek 80 százaléka használja a minőségi szolgáltatást. Ám ami még ennél is fontosabb: a gazdag államok közül Szingapúr költ a legkevesebbet az egészségügyi ellátásra, mindössze a GDP 4,7 százalékát (összehasonlításul: az USA-ban ez 17,9 százalék). A csecsemőhalandóság a világon itt a legalacsonyabb, a várható élettartam 84,07 év, amellyel az előkelő 4. helyet foglalja el a világranglistán.
De vajon mi a jó egészség titka? Egyrészt a hatékony állami egészségügyi rendszer, melyben minden állampolgárnak kötelező a részvétel. A lakosoknak elegendő összeget kell félretenni a jövőbeli költségek fedezésére, valamint a bevételük függvényében kapnak állami támogatást is. A másik titka az előrelátó, hosszú távon gondolkodó tervezés, a komplex szemlélet – az egészséget integrálni kell a várostervezés minden ágával: lakhatás, víz-, élelmiszerellátás, levegőminőség, közlekedés, parkok. Mindezeknek egy holisztikus, tehát a teljes (értelmi, fizikai és szociális) egészségre épülő rendszer megteremtését kell szolgálniuk. Fontos szerepet tulajdonítanak a közoktatásnak és a megelőzésnek. Sikeres kampányokat folytatnak az egészségért (például kerékpárbérlés népszerűsítése, dohányzásellenes programok). Egy külön kormányzati szerv foglalkozik az egészséges életmód, a diéta és a sport oktatásával és a rendszeres szűrések népszerűsítésével.
2015. 06. 05. (XIX/23)
