Palócföldön a fogyatkozó lakosság a hagyományokhoz, a szokásokhoz, a szellemi gyökerekhez ma is erősen ragaszkodik: lakóit leginkább a folklór közös sajátosságai, a nagycsaládrendszer és az azt tükröző településszerkezet, valamint a kétféle „a” hangot használó nyelvjárás köti össze. A Cserhát falvainak története az Árpádok koráig vezethető vissza: gazdag múltjából adódóan várakban, templomokban, kastélyokban, kúriákban, irodalmi emlékekben bővelkedik. Szinte minden településen fellelhetőek még a településszerkezeti és népi építészet nyomai: az 1700-as évekből fennmaradt egykori kőhidak, jellegzetes kőpincék, pincesorok.
Budapestről indulva Vác után a 2-es főúton haladva – a gyerekeknek kedvezve – Nőtincsen megállhatunk a Seholsziget Élményparkban, ahol többfajta állatot mutatnak be. Madárházukban egzotikus papagájok, különleges fácánok láthatók. Rágcsálók közül a nyuszik megsimogathatóak, a baromfiházukban őshonos magyar tyúkok, kakasok, gyöngytyúkok kaparásznak. Lovardájukban több lóval is megbarátkozhatunk. A Gyadai tanösvény a Naszály északi lábánál, a Lósi-patak mentén fekvő erdők és rétek természeti és kultúrtörténeti értékeit és érdekességeit mutatja be. Mindezen felül az alkotó- és kovácsműhely, a játszóterek, a mini állatkert és a kisvonat nyújt élményt.
Ezután Nógrádra érünk, ahol megtekinthetjük a hazánk legrégibb kővárai közé tartozó, szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos és belső várból álló erődítményt. A Börzsöny lábánál található a Nógrádi Vadaspark 110 hektáros természetes élőhelyükön láthatjuk a fenséges gímszarvasokat, dámszarvasokat, megfigyelhetjük a muflonok vad összecsapásait és a vaddisznók csörtetését.
Következő úti célunk a pecázás szerelmeseinek kedvez, mivel Bánkra érve jobb oldalon található a bánki horgásztó és kalandpark, ahol élvezhetjük a friss, üde levegőt, a nyugalmat az öreg nagylombú fák árnyékában. A népnyelv szerint ennek a tónak a tengerrel van összeköttetése a föld alatt, mivel az esőzés, felhőszakadás esetén sem árad meg, illetve nagy szárazság idején sem szárad ki. Mélysége miatt a tó fürdőzésre csak részben alkalmas.
Alsópetényen az eleganciára és nyugalomra vágyókat várja a Prónay-kastély, amelynek mind reprezentatív termei és terei, mind a dísztóra és kastélyparkra nyíló szalonja bámulatos. A Nagykastély alatt húzódó boltozatos pincerendszer meghitt és autentikus hangulatú borkóstolók és borvacsorák helyszíne. A Kiskastély korhűen berendezett lakosztályai az építészeti különlegességnek számító gyönyörű átriumból nyílnak. A kastély vendégházként is funkcionál, míg a majorsági épület a szálláshely étkezőtermeként. A domboldal lejtőjébe rejtett Fürdőház szolgáltatásai – úszómedence, jakuzzi, szauna, gőzkabin, sókamra – igazi felüdülést nyújtanak a 18. századi környezetben.
A kastélyok kedvelőinek érdemes betérni Szirákra. Az 1748-ban épült Teleki-Degenfeld kastély az egyik legszebb barokk épület az országban: 1998-tól pedig négycsillagos szállodaként működik.
Buják község határában, a Rákos-patak hídján áthaladva juthatunk el a település két védetté nyilvánított büszkeségéhez: a 380 éves óriás tölgyekhez. Ha már itt járunk, mindenképp érdemes felsétálni a Sasbérci kilátótoronyhoz, amely 469 méter magas.
Hollókő Ófaluja 1987 óta az UNESCO Világörökség része. A tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a hollókői vár. A Vármúzeumban megtekinthető a Kacsics-terem és egy panoptikum. Rimócon hatvan hagyományos kontyos palóc ház található: az egyikben megtekinthetünk egy igazi palóc főkötő kiállítást, egy másikban pedig Babamúzeumot találunk: a korabeli paraszti életstílusnak megfelelően elhelyezett régi bútorok és hagyományos használati tárgyak között láthatók a gyönyörű rimóci népviseletbe öltöztetett babák.
2016. 07. 15. (XX/28)
