Miért játszunk, mit ad a játék számunkra?
– Gyerekkorban alaptevékenység, életmód a játék, ami nemcsak szórakozás, szabadidős elfoglaltság, hanem nevelő és személyiségfejlesztő hatású is egyben, ez által tanulnak a gyerekek. Általában a konstrukciós játékok, didaktikus játékok, szabályjátékok, szerepjátékok (amelyben kijátssza a gyerek a problémáját, szorongását) építőek a személyiségre. Akit megtanítottak gyerekként játszani, si-kerélményt kapott, viszi tovább, felnőttként is szívesen kártyázik, társasozik stb. Akinek sok kudarcélménye volt, az nem szeret játszani. Azonban aki a játékkedvét egy életen át megtartja, megmarad a szellemében a játékosság. Ez ugyanis önmagában az ember jellemzője, ezért is mondják: homo ludens – játékos ember. George Bernard Shaw szavaival élve: „Nem azért felejtünk el játszani, mert megöregszünk, hanem attól öregszünk meg, hogy elfelejtünk játszani.”
Egyre újabb és újabb játékboltok nyílnak meg, a játékok száma pedig szinte exponenciálisan nő… Valóban szükség van ekkora kínálatra, vagy ez inkább már csak üzleti érdek?
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »
2016. 08. 26. (XX/34)
