Miközben több kontinens országaiban rengetegen alultápláltak, sőt éheznek, a mai modern társadalmakban az elhízás egyre komolyabb problémát jelent felnőttek és gyermekek körében egyaránt, hozzájárulva számos krónikus betegség (cukorbetegség, magas vérnyomás, szívinfarktus, szélütés, daganat stb.) kialakulásához. A világ tápláltsági állapotáról szóló legújabb jelentés (Global Nutrition Report 2016) szerint a malnutríció világjelensége egyrészt az éhezés, másrészt az elhízás formájában jelentkezik. A felmérésben részt vevő 129 ország 44 százalékában tapasztalták az alultápláltság vagy az elhízás „igen súlyos mértékét”. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság friss kutatása alapján a világon arányaiban Magyarországon él a legtöbb elhízott ember az Egyesült Államok és Mexikó után, így Európában listavezetők vagyunk ezen a téren.
Az OECD 2014-es egészségügyi felmérése rámutat: a 30 vizsgált OECD-tagállam közül hazánkban a legnagyobb az elhízottak aránya. Az adatok alapján a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyos vagy elhízott volt: a nők 62 százaléka, a férfiak 67 százaléka, összesen mintegy 5 millió ember rendelkezett súlytöbblettel. Az életkorral sajnos csak egyre nő a túlsúlyosak és elhízottak aránya: a fiatal nők több mint egyharmada, a középkorúak kétharmada, illetve az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel rendelkezik. Vagyis háromból egy felnőtt elhízott, egy pedig túlsúlyos!
A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai szerint a felnőtt lakosság csaknem kétharmada túlsúllyal küzd, valamint számos táplálkozási kockázati tényező van jelen. Az általunk megkérdezett dietetikus, táplálkozási szakértő szerint is az elhízás több tényező együttes hatásának következményeképpen alakul ki: „A genetikai adottságainkon túl nagy szerepe van az életvitelnek, a gondolkodásmódnak és a környezeti hatásoknak is az elkeserítő magyarországi helyzetkép kialakulásában. Az emberek idő- és energiahiányra panaszkodva általában keveset mozognak, pontosabban sokszor azt látom, hogy nem megfelelően használják a testüket. A rendszeresen végzett, testi adottságokhoz igazodó mozgás több szempontból fontos, de nem elsődleges a testalkatunk optimális kialakítását illetően. Az egyéni igényeknek megfelelően felépített, tudatos étkezés és kiegyensúlyozott lelki beállítottság alapjaiban határozzák meg a testformánkat” – állítja Heszberger Edina.
2016. 10. 21. (XX/42)
