Amikor mézet vásárolunk, próbálunk megbízható minőséget keresni, de egy laikus ember mi alapján tud dönteni?
– Rengeteg ötlet kering az interneten arra vonatkozóan, hogyan lehet megkülönböztetni egymástól a hamis és az igazi mézet. Mi inkább onnan közelítenénk meg ezt a kérdést, hogy honnan ne vegyünk mézet. A technológiai lehetőségek fejlődésével a mézhamisítók is egyre kifinomultabb módszerekkel dolgoznak, így laikusként szinte lehetetlen megállapítani, melyik az igazi. 2016-ban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a Méhész újságban közölte az egyik vizsgálata során tapasztalt megdöbbentő eredményeket. A legtöbb nagy áruházlánc polcain található mézekkel sajnos volt probléma. Mi azt tanácsoljuk, hogy ismert forrásokból, magyar termelőktől szerezzük be a terméket. Lehetséges, hogy az üzletláncokban olcsóbban juthatunk hozzá, de ne dőljünk be ezeknek az akcióknak, mert a jó minőségű méznek ára is van.
Mi az a hamis méz? Sokszor hallani, hogy a mézet keverik…
– A leggyakoribb, amikor mézszerű anyagokat kevernek a mézhez. Ezzel a tömege növelhető és mézárban el lehet adni. Ez legtöbbször ún. izocukor oldat, amit kukoricából vonnak ki. Ez az oldat hasonló fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a méz, tehát nehezen felismerhető.
Jellemző még a cukoroldaton táplált méhek által termelt méz is. Itt hozzátesszük, hogy nem az átteleltetéshez szükséges cukoroldatos táplálásra gondolunk, mert az indokolt a méhek életben tartásához, hanem az ezzel a módszerrel előállított és kereskedelmi forgalomba helyezett „mézekre”. Továbbá újfajta módszer még a „gyantatechnológia”, amit arra használnak, hogy az uniós követelményeknek megfelelővé tegyék az importmézet (pl. szín stb. tekintetében). A technológiai folyamatok során azonban így olyan nem kívánatos anyagok kerülnek a termékbe, amelyek ártalmasak az egészségre. Sajnos ez az általánosan alkalmazott ellenőrző vizsgálatokkal eddig nem volt kimutatható. Éppen napjainkban kezdtek el új módszereket bevezetni ennek kiszűrésére.
Tényleg létezik mézből is olcsóbb, kínai változat?
– Kína kétség kívül a világ legnagyobb méztermelője, így jut nekik bőven exportra is. A tapasztalat az, hogy a méz előállítási folyamatában idő előtt pörgetik ki a mézet, amit aztán mesterséges úton sűrítenek be. Nem várják meg, hogy a méhek végezzék el ezt a feladatot. Így egy jellegtelen ízű, állagú, édes folyadék keletkezik.
Mit veszünk és mit nem veszünk, ha olcsóbb mézet vásárolunk?
– Éppen a Kínából érkező és a gyantatechnológia során kivilágosított mézek jelentenek konkurenciát a magyar akácméznek. Az akácméz hungarikum, nemzetközileg is elismert termék. Nem lehet olyan áron minőséget vásárolni, mint amilyen nyomott áron sokszor láthatóak az élelmiszerüzletek polcain. Szóval a kínai és a kivilágosított mézek nem olyan aromásak, illatosak és ízesek, továbbá nem rendelkeznek azokkal a vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, amelyek az emberi szervezet számára jótékony hatással vannak. Pedig tulajdonképpen leginkább ezért esszük a mézet.
Mekkora az a mézmennyiség ami még egészséges, és ami már sok egy nap?
– Ez nyilván egyénfüggő. Ha jótékony hatásai miatt fogyasztjuk a mézet, akkor elegendő lehet pár kanál is naponta. Ha cukor helyett használjuk édesítésre, akkor figyelembe kell venni, hogy a méz is nagyrészt cukrokból áll. Kis mértékben kevesebb az energia- és szénhidráttartalma, mint a kristálycukornak, de a vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. Alapvetően 2-3 evőkanál (max. 50-100 gramm) méz fogyasztása ajánlott a test karbantartásához. Ebben mindenkinek egyénileg és az egészségi állapotának megfelelően kell dönteni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a méznek enyhe hashajtó hatása van, ami mértékkel áldásos lehet, de nagy mennyiségben esetleg problémát is okozhat.
Diétákba mennyire lehet beépíteni a mézet?
– Ez attól függ, hogy milyen diéta. Például a cukorbetegek diétájában arra kell törekedni, hogy az étrend összetevői alapvetően alacsony glikémiás indexűek legyenek, illetve szabályozva legyen a bevitt kalória és szénhidrát mennyisége. Ilyenkor a mesterséges édesítőszerek vagy a természetes eredetű nyírfacukor, eritrit, esetleg stevia használata javasolt. A méz cukorbetegek esetében szigorú szabályok és betartott mennyiségi korlátok mellett fogyasztható.
Normál esetben azonban beépíthető a méz egy diétás étrendbe, csak figyelembe kell venni, hogy 100 gramm méz (kb. 5 evőkanál) nagyjából 300 kcal-t és 82 g szénhidrátot tartalmaz.
Mi az a propolisz?
– A természet legerősebb természetes fertőtlenítőszere, a fák rügyeiről és egyéb növényi nedvekből gyűjtött gyantás ragasztóanyag. Ezt a dolgozó méhek a kaptár védelmére (és egyben szigetelésére), a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen használják. A méhek ezzel balzsamozzák be például a kaptárba betolakodó élőlényeket is, miután elpusztultak, hogy ezzel védekezzenek a fertőzés ellen. Begyűjtése propolisz hálóval történik, amit a méhészek a kaptárba tesznek, aminek a réseit a méhek betömítik. Így juthatunk hozzá a tiszta propoliszhoz. Használható natúr (de ez még nem olyan elterjedt), illetve kenőcs és tabletta formájában, de a leggyakrabban alkoholos oldatként kapható, ami külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Főként antibakteriális, gomba- illetve vírusölő, valamint gyulladáscsökkentő hatása ismert. Felnőtteknek ajánlott napi adagja naponta kétszer (reggel és este lefekvés előtt) 15-20 csepp tinktúra.
Méhészeti termékekre milyen gyakori az allergia?
– Főleg a virágporra allergiások szoktak tartani a mézfogyasztástól, mert a méz egyik alkotórésze a virágpor, habár mennyisége csupán 0,5 százalék körüli. Azonban nekik sem kell azt hinni, hogy a mézre és más méhészeti termékekre is túlérzékenyek. Ez az esetek 5-10 százalékában igaz. Ha mégis tapasztalnak tüneteket, akkor léteznek olyan mézek, ahol virágporral nem rendelkező növényről gyűjtöttek a méhek. Ilyen például a selyemfű (selyemkóró, vaddohány) méz. Ezt pollenallergiások is bátran kipróbálhatják.
Előfordulhat még, hogy például a szacharáz enzim hiánya esetén a fruktóz lebontása nem tökéletesen megy végbe, így hasfájás, puffadás, hasmenés, intenzív bélhangok jelentkezhetnek. Ez esetben nemcsak a méznél, hanem más fruktóz tartalmú ételek – kristálycukor, körte, füge, szőlő stb. – fogyasztásánál is jelentkeznie kell a tüneteknek. Ilyenkor érdemes szakemberhez fordulni, hogy feleslegesen ne zárjunk ki jótékony hatású élelmiszereket az étkezésünkből.
Esetleg érdemes még megemlíteni, hogy biztonsági okokból egyéves kor alatt nem javasolt mézet adni a gyermekeknek. A feldolgozatlan méz a Clostridium botulinum nevű baktérium spóráit tartalmazhatja. Az első életévben a csecsemők, a fejletlen, éretlen bélflórájuk miatt különösen érzékenyek ezzel szemben. 12 hónapos kortól azonban nyugodtan, sőt érdemes is adni, mert sok gyermekkori betegség megelőzhető a méz rendszeres fogyasztásával.
Milyen egyéb méhészeti termék létezik, ami nem annyira népszerű vagy nem kap elég figyelmet, de nagyon hasznos?
– Azt nem mondhatjuk, hogy nem kap figyelmet, de a mézen kívül nagyon hasznos a már említett propolisz és a virágpor is. A méhek a virágport a hátsó lábukon lévő kosárkákba gyűjtik, virágpor gömböcskék formájában. Ezt nyersen és méhész által kiszárított verzióban lehet kapni. Magas a vitamin, ásványi anyag, nyomelem és esszenciális aminosav tartalma, fontos fehérjeforrás. A vérben növeli a vörösvértestek számát; a test fizikai erőnlétét, edzettségi állapotát fokozza; serkenti a szellemi képességet; erősíti a szívizmot és méregtelenítő, immunerősítő hatású. Adagolása: gyerekeknek napi 1-2 teáskanál, felnőtteknek 1-2 evőkanál.
Ezenkívül különlegesség a méhpempő, a méhek „teje”. A méhpempő a fiatal dolgozóméhek garatmirigy-váladéka, mely a fiasítást és az anya táplálását szolgálja. Fehéres színű, gyöngyházfénnyel csillogó, zselés állagú váladék. Íze erősen savanyú, szúrós, enyhén cukros. Csodaszerként tartják számon, mivel a méhpempős táplálás miatt lesz anya abból a petéből, amiből akár dolgozó is lehetne. A folyamatosan méhpempővel táplált királynő 14 nap alatt kel ki, és 4-5 évig is él, míg a virágporon és nektáron fejlődő dolgozók 21 napra kelnek ki, és az élettartamuk maximum 6-7 hónap. A méhpempő az egyetlen olyan természetes anyag, amely több mint 150 biológiailag aktív összetevőt (fehérjéket, cukrokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, enzimeket) tartalmaz. Rendkívül széles spektrumon tudja kifejteni jótékony hatását.
Milyen a magyar méz külföldi megítélése?
– Több, nemzetközi szinten is kiváló mézfajtánk van. Ezek közül kiemelkedik az akácméz, amely hivatalosan is a hungarikumok között szerepel. Az európai akácerdők fele Magyarországon található. Az itthon megtermelt mézmennyiség közel 60 százaléka akácméz, és a teljes éves méztermés 70 százalékát exportáljuk főleg Olaszországba, Németországba és Franciaországba. Ez áttételesen is jelzi a magyar méz sikerét külföldön.
A külföldi sikerek ellenére hangsúlyozottan kell vagy kellene beszélni a magyar méz magyarországi megítéléséről. Ugyanis rendkívül alacsony hazánkban az egy főre jutó mézfogyasztás, amely 0,5-0,7 kg/fő/év ellentétben az európai átlaggal, amely 1,7-2,5 kg/fő/év. Az akácmézünkre egyébként mi is büszkék vagyunk, ugyanis a közelmúltban az Országos Magyar Méhészeti Egyesület által végzett, 70 mintán alapuló felmérés szerint a Blasinszky méhészet akácméze a 3. legjobb minőséget produkálta pollentartalom tekintetében. Vegyes virágmézeinket a Kiskunsági Nemzeti Park is elismerte.
A magyar mézet egyébként elsősorban Magyarországon lenne, mondhatni égetően szükséges népszerűsíteni.
2017. 02.10. (XXI/06)
