hetilap

Hévíz legalább kétszáz éve ismert fürdőhely, a Tófürdő létrehozásában Festetics Györgynek óriási szerepe volt: ő kezdte a fürdőházak építését. 1865-ben külön női és férfi részleggel bíró tükörfürdőt építettek. Mivel helyben kevés volt akkoriban a szállás, a vendégeket Keszthelyről társas-kocsival szállították. 1964 és 1968 között épült meg hazánk legnagyobb és legmodernebb fedett fürdője, a Termálfürdő. Lovassy Sándor biológus honosította meg a tóban a szubtrópusi klímát kedvelő vörös színű indiai tündérrózsát, mely a város címerében is belekerült.

Napjainkra a nemzetközi vendégkörrel bíró kisvárost több millió ember keresi fel. Tavaly mintegy ötven országból, több mint kétszázezer turista érkezett ide. A magánszálláshelyek forgalma már 2015-ben is nőtt 29%-kal és ez a pozitív trend tovább erősödött 2016-ban is. A 2015-ben tapasztalható orosz forgalom csökkenésére gyorsan reagáltak a szolgáltatók, összhangban a városmarketinggel, így többek között ennek is az eredménye a 2016. évi növekedés.

A fürdőváros gyógy tava a világ legnagyobb vulkanikus eredetű, tőzegiszapos, biológiailag is aktív természetes termáltava: vize három és fél naponként teljesen kicserélődik, így folyamatosan tiszta marad. A tavat több forrás is táplálja, ezért folyamatos mozgásban van. Kellemes, meleg vize egész évben alkalmas kinti fürdőzésre, most épp a tavasszal nyíló tavirózsák között. Azonban a vízhőmérséklet télen sem csökken 24-26 C fok alá, de nyáron is kellemes: 36-37 C fokos. A helyiek szerint a tó télen a legszebb, amikor „a tó pipál”, párafüggönyt vonva maga köré. Azt is mondják, hogy kihagyhatatlan élmény olyankor a tó meleg vizében ellazulni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek