hetilap

„Az abortusz jelentette a születésszabályozást” – nyilatkozta egykor inkognitóban az egyik hollywoodi színésznő, amikor az 1920–1950 közötti korszakot illetően a filmgyárbeli állapotokat ecsetelte. Míg akkoriban még az abortusz gondolata is tabunak és illegálisnak számított, a terhesség- megszakítás Hollywoodban sokkal gyakoribb és sokkal könnyebben hozzáférhető volt, mint a társadalom többi rétegében. A reflektorfénybe kerülő női testek szükséges „karbantartásának” minősítették az abortuszt. A döntéseket pedig legtöbbször az MGM, a Paramount Pictures, a Warner Bros és az RKO üzleti érdekei motiválták.

„Ezek az újonnan meggazdagodott férfiak és nők nem tudtak bánni a pénzükkel, a testükkel, az életükkel. Költekeztek, fickándoztak, és élvezték a feleslegüket” – írja Anne Helen Petersen Scandals of Classic Hollywood (A klasszikus Hollywood botrányai) című művében. A hollywoodi stúdiók munkavilágában a 19. századi nemi szegregáció megszűnt, „a háziasszonyi sorstól megmenekült bakfisok, szirének és csábítók” a történelemben először nagy jövedelemre tettek szert, amit arra költhettek, amire és akire akartak. A szerelmi kalandok időszaka köszöntött rájuk. A stúdióknak pedig ennek megfelelően reformintézkedéseket kellett bevezetniük, hogy a sztárok ne rombolják le botrányaikkal a személyük körül mesterségesen felfújt nimbuszt.

Az erkölcs kérdése már a húszas évek Amerikájában is megosztotta a közönséget. A kultúrvita gyújtópontja természetszerűleg Hollywood és az ott készült filmek lettek. A szexuális szabadosságáról, szerencsejátékokról és alkoholizmusról elhíresült filmipart az erkölcsi fertő melegágyaként tartották számon. A várost már ekkoriban olyan botránysorozatok rázták meg, amelyek kapcsán a civil, vallási és politikai szervezetek egyöntetű rosszallásukat fejezték ki. Női és egyházi szervezetek, ifjúsági mozgalmak és különböző reformcsoportok követelték a hollywoodi filmek cenzúráját. 1922-re már a szövetségi kormány és 36 állam fontolgatta az iparágat megregulázó törvények bevezetését. A bankok sorra felszámolták a mozifilmgyártók hitelkereteit. A korabeli média pedig igyekezett még az apróbb baklövéseket is alaposan kiszínezni. A háború által megtizedelt európai moziipar meg akarta törni Hollywood játékfilmek feletti monopóliumát, de a kaliforniai sztárváros aggódhatott a csökkenő nézőszám és a rádió irányából támadó verseny miatt is. Hogy megelőzze a „bajt”, úgy döntött, inkább saját magát fogja megrendszabályozni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek