Az ellentmondás az újság felmérésének céljából fakad. Az Economist Intelligence Unit (EIU) főleg a külföldi vállalatok dolgát szeretné megkönnyíteni azzal, hogy évente összehasonlít 133 várost a világ minden tájáról. Így a cégek könnyebben megtervezhetik a megfelelő kompenzációs és juttatáscsomagot az adott helyre küldött dolgozók számára. Az összehasonlított javak és szolgáltatások listája azonban erősen Nyugat-orientált: nem veszi figyelembe például a kultúrák, éghajlatok és egyéni szokások közötti eltéréseket. Ezek alapján Szingapúr, az Oroszlánváros 20 százalékkal drágább, mint New York.
A külföldieknek viszont sokszor mások a költekezési szokásaik, mint egy átlag állampolgáré. 2014-ben, amikor a városállam első ízben került fel a lista legtetejére, Tharman Shanmugaratnam miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy az index nem feltétlenül a drága árak, hanem sokkal inkább a „kérkedő külföldi életstílus” mutatójaként szolgál, hiszen olyan javakat és szolgáltatásokat vettek figyelembe, mint az importsajt, vesepecsenye-szelet, Burberry márkájú esőkabát, négy elsőkategóriás színházjegy és háromfogásos vacsora négy főre egy felsőkategóriás étteremben.
Annak viszont más okai is vannak, hogy Szingapúr ilyen magasra ugrott a ranglistán. Az Oroszlánváros nemcsak a felhőkarcolóiról, hanem a szigorú törvényeiről is híres, ami a környezetvédelmi szabályozásaiban is visszaköszön. Az autók, példának okáért, felérnek egy vagyonnal. Egy alapfelszereltségű Suzuki Swift kezdőára 70 ezer amerikai dollár, vagyis 20 millió forint. A kormány ezzel próbálja leszorítani a nagy forgalmat az utakról, és a károsanyag-kibocsátástól is védelmezi a környezetet.
2017. 05.05. (XXI/18)
