Földúton beérkezve, kicsit felverve az út porát, csodás látvány fogad bennünket. Az az érzésünk, hogy egy magánházba törünk be, de a tulajdonos kedvessége gyorsan eloszlat minden szorongást. A ház bejáratánál egy térkép igazít útba, hogy merre vannak a levendulások a domboldalakon, merre van kilátó. Erősen kell koncentrálni, hogy mire odaér az ember, el ne felejtse, most éppen angol vagy francia levendulásban jár.
A földek felett átrepülő gólya csak megerő-síti az idilli érzést, hogy itt valami más dimenzióba érkeztünk. Kiderül, hogy a csokoládéhoz hasonlóan, a levendula is sokfajta és nemcsak lila, létezik rózsaszín, sőt fehér változatban is. A háznál működő kisboltban pedig megláthatjuk mi mindent készítenek ma már ebből a bájos növényből. Ha itt vásárolunk illóolajat, biztosan az eredetit fogjuk ki.
Lehet még fokozni az „élet szép” életérzést, ha a ház teraszán elfogyasztunk egy kávét házi készítésű levendulaszörp kíséretében, közben pedig gyönyörködünk az előttünk elterülő tájban. Ha mindent összeadunk, a tájat, a levendulásokat, és a ház hangulatát, kétség nem fér hozzá, hogy itt megvalósult a magyar Provence.